H�rlapok a XVIII. sz�zadban �s a XIX. sz�zad elej�n haz�nkban

�r�somban a h�rlapok, id�szaki kiadv�nyok, �js�gok kezdeteit szeretn�m bemutatni, k�l�n�s tekintettel a magyarorsz�gi viszonyokra. A tud�s�t�sok �s a h�rlapirodalom t�rt�nete szorosan �sszef�gg az emberis�g �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban �ll� esem�nyekkel. A sajt� a benne rejl� lehet�s�gek �ltal t�rt�nelemalak�t� is lehet k�zv�lem�ny form�l� hat�sa r�v�n.

Tal�n k�zhelyk�nt hangzik, de m�r az �kori R�m�ban megjelentek a h�rek �rott form�ban. Julius Caesar Kr. e. 59-t�l k�sz�tette az Acta Diurna nev� h�rk�zl�t, melynek k�zzel �rt p�ld�nyait a v�ros forgalmasabb helyein �s a provinci�kban kiakasztott�k, hogy a n�p t�j�koz�djon bel�le.

N�met nyelv� lapok

1780-ig csak n�met nyelv� lapok voltak hozz�f�rhet�ek haz�nkban, amelyek a n�met polg�rs�g sz�m�ra k�sz�ltek¹ �s a b�csi Wienerisches Diarium ut�nnyomatai voltak. A h�rlapoknak az �r�ja, szerkeszt�je �s kiad�ja rendszerint egy szem�ly volt �s f�k�nt k�lf�ldi h�rek szerepeltek benne n�metre ford�tva. Ebben az id�ben nem voltak m�g fizetett �js�g�r�k, az egyszem�lyi szerkeszt�k �s kiad�k gyakorlatilag saj�t k�lts�gen jelentett�k meg h�rlapjaikat. Ennek ellen�re nagy k�zdelem volt a lapind�t�si enged�lyek�rt.

Ofnerischer Mercurius

 Az els� budai �js�g, tejes nev�n Wochentlich zweimal neuankommender Mercurius. Els� sz�ma 1730-ban adt�k ki Wochentlich zweimal neuankommender Mercurius, Die sowohl in- als ausser Europa neueingeloffenen Affairen und Begebenheiten is sich enthaltend c�mmel.² Hetente k�tszer, szerd�n �s szombaton jelent meg 4 oldalas terjedelemben, majd 1737-t�l 6 oldalon. Els� oldalon mindig a Wienerisches Diarium h�reit k�z�lte. 1736-1738 k�z�tti sz�mokban sz�mos �r�st k�z�ltek a t�r�k h�bor�kr�l, a hadseregek felvonul�s�r�l, a verbuv�l�sokr�l, a harct�ri esem�nyekr�l valamint nyilv�noss�gra hozt�k a katonai �s polg�ri hat�s�gok sz�mos rendelet�t.

Pressburger Zeitung

Kiemelked� a pozsonyi kiad�s� Pressburger Zeitung (1764-1929³), melyet B�l M�ty�s szerkesztett.⁴ A lapot hetente k�tszer nyomtatt�k ki, ami teljesen megfelelt az akkori viszonyoknak,⁵ majd 1800-as �vek k�zep�t�l naponta. A h�reket v�rosok szerint csoportos�totta benne, legutols� helyen a Pozsonyi h�rek szerepeltek. �vi 6 forintba ker�lt az el�fizet�s, m�g a k�lf�ldi lapok el�fizet�i �ra 20 forint f�l�tt volt. A kiad� az�rt hat�rozta meg ilyen alacsonyan az �rat, hogy a magyarok Magyarorsz�gon nyomott lapot vegyek �s a p�nz az orsz�gban maradjon. Az �js�got egyes�vel is meg lehetett venni k�zvetlen�l a kiad�t�l, mivel ekkor m�g nem volt gyakorlat a lapok h�zhoz hord�sa illetve k�l�n �rus�t�sa.⁶ „Az els� sz�mban le�rja, hogy a napi esem�nyekr�l fog sz�mot adni, levelez�k �s k�lf�ldi h�rek �tj�n. A lapban lesznek hirdet�sek, h�rek az elhunytakr�l �s a piaci �rakr�l.”⁷ Az �js�g mell�klete a hangs�lyt a belf�ldi h�rekre helyezte, emellett szerepelt benne le�r�s a k�l�nleges term�szeti jelens�gekr�l, nagyobb �nnepekr�l, illetve k�zz� tette az elad� - kiad� lak�sokat. 1779-ig 15-20 el�fizet�je volt, 1795 �s 1800 k�z�tt pedig el�rte a k�tezret is.

Ungarische Staats- und Geleherte Nachrichten

1787. janu�r 3-�n jelent meg Bud�n �s 1794. j�nius 28-�n sz�nt meg. H�rei k�z�tt els� sorban osztr�k �s m�sodsorban magyar esem�nyekr�l sz�molt be.  Ezenk�v�l helyet kaptak az �js�gban a sz�let�si, elhal�loz�si, v�s�ri h�rek, �s meteorol�giai megfigyel�sek. Egy �vvel k�s�bb felvette a r�videbb Ofner Zeitung nevet. A r�k�vetkez� �vben pedig a pesti Neuer Kurier-el val� lapegyes�l�s k�vetkezt�ben Pester Zeitung c�men futott tov�bb.

Neuer Kurier

A Neuer Kurier aus Ungarn 1788-ban Pesten kiadott n�met nyelv� politikai lap volt. Hazai �s k�lf�ldi politikai, t�rsadalmi �s gazdas�gi esem�nyekr�l sz�molt be heti k�t, h�rom alkalommal. A francia h�bor� kapcs�n r�szletes tud�s�t�sokat k�z�lt a harct�ri esem�nyekr�l, besz�molt a hadmozdulatokr�l, k�z�lte a halottak, sebes�ltek �s foglyok jegyz�k�t.⁸ 1799. december 31. ut�n Ofner und Pester Zeitung c�men futott. 1800. janu�r 2-a �s 1845. j�nius 29-e k�z�tt pedig a Vereinigte Ofner Pester Zeitung c�met viselte.⁹

Latin nyelv� lapok 

Ephemerides Vindobonenses

1777-ben M�ria Ter�zia �ltal kiadott Ratio Educationis alapj�n a gimn�ziumok sz�m�ra rendszeres�tett�k az �gynevezett �js�g-koll�giumot.¹⁰ Ezt szolg�lta a B�csben hetenk�nt k�tszer k�t has�bon, latinul megjelen� Ephemerides Vindobonenses (1776-1785). K�lf�ldi �s b�csi h�reket k�z�lt, illetve l�tv�nyos �nneps�gekr�l sz�molt be.

Ephemerides Budenses

A lapot 1790-ben egy budai jog�sz ind�totta latin nyelven. A szerkeszt� egy szem�lyben l�tta el a lappal kapcsolatos �sszes feladatot. Besz�molt a hazai politikai �s kultur�lis esem�nyekr�l �s t�mogatta a magyar nyelv m�vel�s�t. Ez�rt sokat t�madt�k, hiszen a magyar nyelv m�vel�s�t t�mogatta, lapj�t m�gis latinul adta ki. Olvas�t�bor hi�ny�ban 1793. m�rcius 5-�n megsz�nt a lap.

Ephemerides statistcae, politicae, oeconomicae, litterariae…

1804-t�l adt�k ki Pozsonyban heti k�t alkalommal. A n�met h�rek mellett kisebb gazdas�gi �r�sokat is k�z�lt. Ez volt az utols� latin nyelv� lap, amely 1816-ban sz�nt meg.¹¹

Magyar nyelv� lapok

Magyar H�rmond�

1779-ben mer�lt fel a gondolat, hogy a k�lf�ldi �llamokhoz hasonl�an haz�nkban is sz�ks�g lenne egy magyar kiad�s� magyar nyelv� lapra. A lap enged�ly�t november 19-�n M�ria Ter�zia meg is adta a h�rlap cenz�r�nak val� el�zetes bemutat�sa mellet. M�g ebben az �vben k�zz� tett�k a k�vetkez� �vben indul� Magyar H�rmond� c�lkit�z�seit, melynek kezdetben R�t M�ty�s volt a szerkeszt�je.

Egyes sz�m … sz�lni fog a k�lf�ldi �s hazai nevezetesebb esem�nyekr�l. Mivel sokan v�lt�k, hogy lapja csak kivonat �s ford�t�s lesz m�s, k�lf�ldi lapokb�l, kinyilv�nitja, hogy az �r� sz�gyenlen� ef�l�vel az id�t t�lteni. A k�lf�ldi esem�nyeket idegen h�rlapok ut�n fogja ugyan adni mulattatva, hogy unalmat ne keltsen, sz�ks�g szerint magyar�zatokkal megtoldva, de ez csak a tud�s�t�sok hiteless�g�t fogja emelni; a hazai dolgokr�l pedig j�akar� levelez�k fogj�k �rtes�teni a lapot. Az �r� azok el�tt, kik vele levelez�sbe k�v�nnak l�pni megnevezi mag�t ─ a neve R�t M�ty�s … C�lja els� helyen hiteles, azut�n bizonytalan �s v�g�l k�lt�tt  dolgokat el�adni. Arra n�zve, ha valaki tud�s�t�s�t a lapban nem fogja tal�lni, megjegyzi, hogy nem lehet, nem tan�csos, nem ill�, nem is szabad mindent kimondani, nem hogy �r�sban hirdetni.¹² Az id�zetb�l is l�tszik, hogy k�lf�ldr�l �tvett dolgokat �r hozz�k�ltve, hogy ne legyen unalmas. Vagyis nem tekinthet� hitelesnek a lapban l�v� inform�ci�, amin m�g az el�zetes cenz�ra is bizony�ra igaz�tott. Az is vil�gosan kider�l, hogy a szerkeszt�s �s kiad�s feladatait maga l�tja el. A Magyar H�rmond� 1780. janu�r 1-�n jelent meg, 318¹³ el�fizet�j�b�l 5 Franciaorsz�gban �s 3 Spanyolorsz�gban volt. Rovatai: Elegyes hiteles h�rek, Bizonytalan dolgok, A k�lf�ldr�l holmi, Mivel jobb nincsen �s a Hazab�li dolgok. 1788-ban a lap rendszeresen besz�molt a t�r�k h�bor� esem�nyeir�l, amelynek kapcs�n szigor�tott�k a cenz�ra int�zked�seket, �gy vezett�k be az el�zetes cenz�ra mell� az ut�lagos ellen�rz�st is. Az �js�g hetente k�tszer jelent meg, szerd�n �s szombaton, helyb�lieknek (pozsonyiaknak, postak�lts�g hi�ny�ban) 6, m�soknak 8 forint volt az el�fizet�i �ra, de egyes�vel a kiad�n�l is meg lehetett v�s�rolni, a hirdet�sek �ra 1 forint volt. Legnagyobb el�fizet�i l�tsz�ma 500 f� volt. A lap 8 �ves fenn�ll�s ut�n 1788. okt�ber 8-�n Magyar Merkuriusra, majd 1789 elej�n Magyar Merkurra v�ltozatta a nev�t, de m�g ebben az �vben megsz�nt. Kos�ry Domokos szerint 1803-ban egyes�lt a Magyar Kur�rral. Jelent�sebb szerkeszt�i: R�t M�ty�s, R�vai Mikl�s �s Szacsvay S�ndor.

Magyar Kur�r

A m�sodik magyar h�rlap a Magyar Kur�r els� sz�m�t 1786. j�lius 1-�n adt�k ki¹⁴ Szacsvay S�ndor szerkeszt�s�ben B�csben. Mivel az enged�lyt nem kapt�k meg ez�rt val�j�ban egy �vvel k�s�bb indul csak a h�rlap 1787. janu�r 3-�n¹⁵ 370 el�fizet�vel. Ferenczy szerint Szacsvayt �rdekelt�k a h�bor�s esem�nyek ez�rt a lapban is sok h�bor�s tud�s�t�st illetve r�szletes elemz�seket k�z�lt egyes csat�kr�l, �tk�zetekr�l, ami�rt igen n�pszer� volt az �js�g. A lapban ezenk�v�l k�lf�ldr�l �tvett tud�s�t�sok szerepeltek. A lap 1834. december 31-�n sz�nt meg, mivel el�fizet�inek sz�ma 150-re cs�kkent, legnagyobb el�fizet�i sz�ma 1200 f� volt.¹⁶

M�g az Igazmond� Mercuris kifejezetten a haditud�s�t�sra �p�lt, addig az ut�na k�vetkez� h�rlapokb�l gyakorlatilag elt�nnek az ilyen tud�s�t�sok �s ink�bb kezdtek hasonl�tani a mai hetilapokra. A Magyar Kur�rban, a szerkeszt�j�nek k�sz�nhet�en azonban �jra el�t�rbe ker�lnek a h�bor�s h�rek �s Ferenczy szerint volt is r� ig�ny az olvas�k�z�ns�g r�sz�r�l, hiszen j�r�szt ennek k�sz�nhette n�pszer�s�g�t a lap. A t�r�k h�bor�r�l sz�l� h�rek miatt a lap sokszor szembeker�lt a cenz�r�val. A cenzor �ltal �resen hagyott r�szekre a szerkeszt� k�l�nf�le megjegyz�seket �rt, mint p�ld�ul: a Bet�k a rost�ban maradtak, vagy itt nagy sz�l f�jt elvitte a bet�ket.¹⁷ Ilyenform�ban n�ha eg�sz oldal is �resen maradt, k�s�bb a kancell�ria megtiltotta az ilyen m�don �r�s n�lk�l maradt helyek �resen hagy�s�t, ezeket m�ssal kellett kit�lteni. Ekkor t�bb mint ezer el�fizet�je volt a lapnak.

1788 nyar�n megjelen� Magyar Museummal indul el a magyar foly�irat-irodalom. Olvas�inak sz�ma el�rte az �t-hatsz�z f�t. A cenz�r�val val� �sszet�z�se miatt p�ld�nyait begy�jt�tt�k �s a lap 1793-ban megsz�nt. 1789 v�g�n megjelent az Orpheus, Kazinczy lapja. A kiad�si neh�zs�gek miatt azonban 1792-ben v�gleg megsz�nt. A kom�romi Mindenes Gy�jtem�ny, �rdekl�d�s hi�ny�ban gyakorlatilag egy �v alatt megsz�nt. Az Ur�nia szint�n erre a sorsra jutott. 1793-t�l 1803-ig jelent�s hanyatl�s figyelhet� meg a megjelen� lapok ter�n. Nem indultak �jak, s�t sok �js�g egybe olvadt. Ez r�szben az er�s cenz�r�nak volt k�sz�nhet�.

Hadi �s M�s Nevezetes T�rt�netek

B�csben 1789 j�nius�ban¹⁸ megjelent a Hadi �s M�s Nevezetes T�rt�netek c�men m�g egy lap, amely 1792-t�l Magyar H�rmond� n�ven futott.¹⁹ Els� f�zetei, mint a c�me is mutatja a t�r�k h�bor� haditud�s�t�s�ra koncentr�ltak, k�s�bb ─ az eredeti sz�nd�k szerint ─ a lap a magyar felvil�gosod�s a reformok, a nemzeti nyelv �s irodalom valamint a kultur�lis t�rekv�seinek org�numak�nt jelent meg. Kezdetben, a t�r�k h�bor� esem�nyeivel foglalkozott, hogy elaltassa a cenz�ra �ber figyelm�t. Az els� k�t �vben csak haditud�s�t�sokat tartalmaz� �js�got f�zet form�j�ban adt�k ki hetente egyszer, majd a postaj�rathoz igazodva hetente k�tszer. Az �js�g kiterjedt k�lf�ldi levelez�-g�rd�val rendelkezett, mivel f� er�ss�ge a sokr�t�, v�ltozatos tud�s�t�s volt. Rendszeres sajt�figyel�st v�geztek �s reag�ltak a magyar vonatkoz�s� h�rekre.²⁰ K�l�n szerz�dtek r�zmetsz�kkel, akik - a magyar sajt�t�rt�netben el�sz�r - a rendszeres k�pmell�kleteket k�sz�tett�k �s a besz�mol�kat illusztr�ci�kkal valamint t�rk�pekkel l�tt�k el.²¹ Ennek k�sz�nhette n�pszer�s�g�t �s viszonylag nagy, 1300 f�s el�fizet�i l�tsz�m�t. Id�szaki mell�klete a Hadi T�rt�netek besz�molt a francia forradalomr�l �s az alkotm�nyoz� nemzetgy�l�sr�l, az 1791. �vi francia alkotm�nyr�l �s az emberi �s polg�ri jogok nyilatkozat�r�l. Ett�l kezdve a cenz�ra azonban �l�nken �rk�d�tt a lap felett.

Politikai lapok

Hazai Tud�s�t�sok

Az els� folyamatosan megjelen� f�v�rosi politikai �js�g a Hazai Tud�s�t�sok volt, amely program felh�v�sa 1806. m�rcius 1-�n jelent meg, ami a nyelvm�vel�s�t c�lozta meg, r�vid hazai tud�s�t�sok keret�ben. A Lap t�nylegesen 1806. j�lius 2-�n indult meg �s 1840-ig �llt fent, k�zel 800 el�fizet�vel.²² Hetente k�tszer jelent meg 1811-t�l k�thas�bos �ven.²³ A kiad� a lapind�t�si enged�lyt a kancell�ri�t�l azzal a felt�tellel kapta meg, hogy csak magyarorsz�gi h�reket k�z�lhet, (m�g n�met h�reket sem) �s megnevezi a cenzor�t. �gy k�t �vig csak magyarorsz�gi h�rek jelentek meg benne, mert nem akart�k, hogy a pesti k�z�ns�g j�l �rtes�lj�n a nap�leoni h�bor�kr�l. A lap szerkeszt�je k�t�vi folytonos k�relmei r�v�n megkapta az enged�lyt, hogy k�lf�ldi tud�s�t�sokat is k�z�lhessen; ez al�l a politikai h�rek term�szetesen kiv�telt k�peztek. �gy 1808-t�l Hazai �s K�lf�ldi Tud�s�t�sokra v�ltoztatta a nev�t, majd 1840-ben Nemzeti �js�gra.

1814-ben jelent meg az Erd�lyi Muz�um, melynek m�r a megjelen�s �v�ben 454-r�l 750-re ugrott az el�fizet�i sz�ma. 1818-as megsz�n�s�t gazdas�gi neh�zs�gek mellet egy m�sik lap, a pesti Tudom�nyos Gy�jtem�ny megind�t�sa okozta. A foly�irat els� sz�ma 1817 janu�rj�ban jelent meg, 1828-t�l pedig Koszor� n�ven futott. 1841-ben a Pesti H�rlap megjelen�s�nek �v�ben sz�nt meg. 1826-ban jelent meg az els� eszt�tikai �s kritikai foly�irat az �let �s Literat�ra, amely 1833-ig �llt fent.

Erd�lyi Hirad�

Az 1827. december 29-�n megjelent Hazai Hirad� volt az els� erd�lyi politikai magyar h�rlap. A hetente k�tszer megjelen� lapban f�k�nt k�lf�ldr�l �tvett t�r�k, angol, francia, osztr�k �s magyar r�vid h�rek szerepeltek. 1828. j�lius 28-�n Erd�lyi Hirad�ra v�ltoztatta a nev�t, majd t�bb mint egy �ves sz�net ut�n 1830 okt�ber�ben indult �jra. 1848 k�zep�t�l pedig Kolozsv�ri Hirad� c�men futott az �js�g.²⁴

Jelenkor

K�t�ves el�k�sz�letek �s k�relmek sora ut�n 1832-ben indult Sz�chenyi javaslat�ra a Jelenkor c�m� �js�g, 1836-t�l negyedr�t nagys�g helyett angol mint�ra nagyobb m�retben egy �v terjedelemben jelent meg. Kezdeti sz�maiban alig volt politikai h�r.  A lapot Pesten nyomtatt�k, de cenzor ekkor m�g csak Bud�n volt, �gy t�len a neh�z k�zleked�si viszonyok miatt sok esetben k�sett a lap megjelen�se.²⁵ Olvas�t�bora m�r indul�sa ut�n �t �vvel t�bb, mint n�gyezer f�t sz�ml�lt. A hazai h�rek mellet k�lf�ldi tud�s�t�sok is megjelentek benne, f�k�nt az angol politikai helyzetr�l. Ugyan politikai lap volt, de cikkeinek nagy r�sz�t m�g szem�lyi h�rek, hal�lesetek, term�szeti csap�sok, etc. tett�k ki; hiszen a kancell�ria a cenzorokon kereszt�l �beren �rk�d�tt, hogy politikai h�rek ne nagyon l�ssanak napvil�got.

Orsz�ggy�l�si Tud�s�t�sok

A cenz�ra a magyar orsz�ggy�l�s t�rgyal�sair�l r�vid h�reken k�v�l nem enged�lyezett egy�b t�j�koztat�st, holott m�r lett volna ig�ny egy orsz�ggy�l�si lapra.²⁶ Kossuth 1832. december 16-t�l jegyzetelte az orsz�ggy�l�s esem�nyeit, majd ezeket �js�glev�l form�ban post�n tov�bb�totta kezdetben 30 majd 100 el�fizet�j�nek.²⁷ Egy �vvel k�s�bb m�r Orosz J�zsef is seg�tett neki a szerkeszt�sben, �s 25-40 f� a m�sol�sban, m�g ebben az �vben vettek egy sokszoros�t� g�pet is. A korm�ny v�laszk�ppen megnyerte Oroszt, a korm�nynak tetsz� hangnem� Diaete-K�zl� szerkeszt�s�re, amely ugyan�gy besz�molt az orsz�ggy�l�sr�l (1834. febru�rt�l 1834 szeptember�ig.)²⁸, csak �ppen az ellenkez� oldal �ll�spontj�t t�kr�zte. 1836. m�jus 15-t�l²⁹ a megyegy�l�sekr�l tud�s�tott T�rv�nyhat�s�gi Tud�s�t�sok c�men,³⁰ k�ziratos lev�l form�ban. Kezdetben 51 majd 160 p�ld�nyban. Sok t�mad�s �rte a tud�s�t�si miatt, miszerint ezeket rendszeresen sz�tk�ldi, teh�t h�rlapok, amelyhez enged�ly kell. 1836-ban a Helytart� Tan�cs megtiltotta a post�knak a tov�bb�t�st, �gy Kossuth sima lev�lk�nt k�ldte �ket sz�t. 1837-ben beb�rt�n�zt�k, �gy a tud�s�t�sai is abbamaradtak.

H�rn�k

Az 1837. j�lius 4-�n indul� H�rn�k�t a b�csi korm�ny Kossuth tud�s�t�sainak ellens�lyoz�s�ra hozta l�tre Pozsonyban. Szerkeszt�je Orosz J�zsef volt. Az �js�g h�rom has�bon a Jelenkorhoz hasonl�an nagy �vr�t� alakban hetente k�tszer jelent meg. A lapban a hivatalos k�zlem�nyek ut�n a hazai �s k�lf�ldi h�rek ut�n hirdet�sek �s irodalmi k�zlem�nyek szerepeltek. A lap nyolc �vi fenn�ll�sa alatt nem tett szert jelent�s olvas�t�bora.

Erd�lyi Hirlap

1838-ban jelent meg Brass�ban egy helyi tan�r szerkeszt�s�ben. H�ranyag�t kiz�r�lag k�lf�ldi lapokt�l vette �t. �rdekl�d�s hi�ny�ban a k�vetkez� �vben meg is sz�nt.

Ebben az id�szakban val�j�ban nem is besz�lhet�nk igazi politikai id�szaki sajt�r�l, a cenz�ra �beren figyelt minden ilyen t�rgy� h�rre. A politikai sajt� kibontakoz�s�t m�g mindig g�tolt�k, ez�rt a politikai t�m�k sokszor az irodalmi foly�iratokban kaptak helyet.³¹ Ezek k�z�l kiemelked� a Kritikai Lapok³² �s az Athenaeum³³

Felhaszn�lt irodalom

• Ballagi G�za: A politikai irodalom Magyarorsz�gon 1825-ig. A politikai Irodalom megindul�sa; Budapest; Franklin-T�rsulat; 1888.
• Ballagi G�za: Politikai Irodalom Magyarorsz�gon, a politikai irodalom megindul�sa, halad�st g�tl� int�zked�sek; S�rospatak, 1995.
• Buzinkay G�za: Kis magyar sajt�t�rt�net; http://mek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm#29 Let�lt�s ideje: 2008. 10. 13.
• Csiff�ry Tam�s: M�diat�rt�net I. (Magyar sajt� t�rt�nete a kezdetekt�l a XIX. sz�zad utols� harmad�ig) http://tulipan.vjrktf.hu/modul/mcs149_CSiffaryT.doc Let�lt�s ideje: 2008. 10. 19.
• Dezs�nyi B�la: A magyar h�rlapirodalom els� sz�zada; Budapest; 1941; OSZK
• Dezs�nyi B�la: Sajt�t�rt�net OSZK; Budapest; 1951; V. K. M. II. sz. Jegyzetsokszoros�t� Iroda;
• Elektronikus Periodika Arch�vum �s Adatb�zis; www.epa.oszk.hu
• Feh�r Katalin: A magyarorsz�gi sajt� kezdetei (1705-1840); http://feherkatalin.hanoi.hu/upld/sajtort1.doc. Let�lt�s ideje: 2008. 10. 08.
• Ferenczy J�zsef: A magyar h�rlapirodalom t�rt�nete 1780-t�l 1867-ig; I─II─III. k�tet; 1887; Akvarell-Comix
• G�rdonyi Albert: A Pressburger Zeitung megind�t�sa; In. Magyar K�nyvszemle; 1941. 65. �vf. II. f�zet; Budapest; Magyar Nemzeti M�zeum OSZK; 341-352 p.
• Kos�ry Domokos: Bevezet�s a magyar t�rt�nelem forr�saiban �s irodalm�ba (1711-1825); Budapest; 1954; M�velt N�p K�nyvkiad�
• K�kay Gy�rgy: A magyar h�rlap- �s foly�iratirodalom kezdetei (1780-1795); Budapest; 1970; Akad�miai Kiad�
• K�kay Gy�rgy: A II. R�k�czy Ferenc szabads�gharc�nak lever�s�t�l 1790-ig terjed� id�szakban megjelent Magyarorsz�gi id�szaki sajt�term�kek ismertet�se; ELTE; II: 2065; 114 pld. 35 oldal
• K�kay Gy�rgy─Buzinkay G�za─Mur�nyi G�bor: A magyar sajt� t�rt�nete; A Magyar �js�g�r�k Orsz�gos Sz�vets�ge ─ a B�lint Gy�rgy �js�g�r�-iskola kiad�sa; P�csi Nyomda Rt.; ISBN 963 7115 16 1
• A Magyar sajt� t�rt�nete I. 1705-1848; szerkesztette K�kay Gy�rgy; http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/1.html Let�lt�s ideje: 2008. 10.10.