Az els� vil�gh�bor�s t�bori �js�gok rendszertana

A hadsz�nt�ri tud�s�t�s a h�bor�z�s kor�val egyidej� tev�kenys�g. Mindig is l�teztek k�zzel �rt, k�s�bb nyomtatott m�diumok, amelyek c�lja a h�rad�s, h�bor�s kedv, lelkesed�s �brentart�sa; �s nem utols� sorban a h�bor�s propaganda volt.

Az els� vil�gh�bor� menet�nek lelassul�sa k�vetkezt�ben, a kialakult �ll�h�bor�kban egyre nagyobb lett az ig�ny a h�rekre, t�j�koztat�sra, az olvasnival�ra, amivel elfoglalhatt�k magukat. Ennek k�vetkezt�ben hihetetlen sok front �js�g l�tott napvil�got, amelyek nagy n�pszer�s�gnek �rvendtek. T�bbsz�r indult arra k�s�rlet (Luk�cs J�zsef �s Ny�ri L�szl�), hogy ezeket �sszegy�jts�k, de hi�ba. Sok lapot maguk a szerkeszt�k semmis�tettek meg, az ellens�g el�l.

Az �js�g �ltal�nos felt�teleit�l, mint a folyamatos megjelen�s, nyilv�noss�g �s az id�szer� tartalom; a t�bori �js�gok eset�ben eltekinthet�nk, j� r�szt a speci�lis k�r�lm�nyek miatt. Ezeket a t�bori �js�gokat katon�k �rt�k katon�k, a legt�bb ott k�sz�l val�ban a l�v�sz�rokban vagy legf�ljebb a megsz�llott ellens�ges ter�let vala�melyik v�ros�ban. A k�z�ns�ghez ritk�n jutnak el ezek a lapok, mert dr�ga kincsk�nt �rzik a p�ld�nyokat a katon�k.

Hadifogoly-t�bori �js�gok

1917-re az orosz hadifogs�gba ker�lt magyar katon�k sz�ma megk�zel�tette a f�lmilli�t. A foglyok t�bbs�ge a t�tlens�g �rz�s�t cs�kkentve valamilyen elfoglalts�got keresett mag�nak. Volt, aki az orosz nyelv elsaj�t�t�s�val t�lt�tte az idej�t, mert ehhez lehetett a leghamarabb hozz�f�r�ni, �s hasznos is volt. Volt, aki angolt vagy franci�t tanul �s voltak, kik idej�ket a k�r�lm�nyekhez alkalmazkodva saj�t sz�rakoztat�sukra f�r�s-farag�ssal, fest�ssel, rajzol�ssal t�lt�tt�k. Fa- �s csontfarag�sok, berak�sok, do�bozok, k�pr�m�k k�sz�ltek az otthoniaknak eml�k�l. A szellemi sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re szinte �nmag�t�l fejl�d�tt ki a hadifogoly- t�bori �js�g t�pusa.

A vil�g esem�nyeir�l a foglyok csak a beker�lt orosz �js�gok r�v�n �rtes�ltek. Hogy a h�rekr�l mindenki gyorsan tudom�st szerezhessen, a leford�tott cikkeket �nk�ntesek k�zzel sokszoros�tott�k, akik �gy n�mi keresethez is jutottak. K�s�bb, amikor ezek az �js�gok k�zsz�ks�glett� v�ltak, megindult a k�nyom�sos vagy �r�g�pi sokszoros�t�s. Az �gy k�sz�lt lapokat n�h�ny kope�k�rt �rult�k.

K�s�bb a h�bor�s �s a nagyvil�gi h�rek mellett sz�pirodalmi, m�v�szeti �s tu�dom�nyos cikkek, valamint a fogolyt�bor bels� �let�vel, esem�nyeivel foglalkoz� �r�sok is megjelentek, a polg�ri sajt�t ut�nz� st�lusban. Amat�r �s hivat�sos m�v�szek rajzai sz�nes�tett�k a lapot.

Az irodalmi lapok magasabb sz�nvonalat k�pviseltek, de ezek ki�sebb sz�mban vagy csak egyetlen p�ld�nyban k�sz�ltek, �r�k, k�lt�k, m�v�szek k�zrem�k�d�s�vel. Ereklyek�nt j�rtak k�rbe a t�borban ezek a szemet gy��ny�rk�dtet�, tartalmilag is n�v�s lapok.

A hadifogoly-t�bori lapoknak k�l�n csoportj�t alkotj�k a „sz�nh�zi lapok”, ame�lyek a t�bor amat�r sz�ni t�rsulat�nak h�rmond�i voltak. A legt�bb szib�riai t�bor�ban hivat�sos sz�n�szek k�zrem�k�d�s�vel magyar nyelv� el�ad�sokat tartottak a t�bor lak�inak sor�b�l verbuv�It sz�n�szek.

A vagyvil�g esem�nyeir�l �rkez� h�rek a hadifoglyokra is hatottak, elszigetelts�g�k ellen�re is igyekeztek figyelemmel k�s�rni a politikai �let v�ltoz�sait. A politikai propaganda �s agit�ci� a szib�riai l�gereket is el�rte, l�trehozv�n a politikai tartalm� hadifogolysajt�t. Moszkv�ban �s Szentp�terv�ron k�l�nb�z� nyelveken szerkesztett lapok jelentek meg a t�borokban, �s terjesztett�k azokat a sz�let� �j rendszerrel szimpatiz�l� hadi�foglyok k�z�tt. A magyar nyelven megjelente�tett lapok k�z�l t�bbet ismer�nk. Omszkban jelent meg a Forradalom c�m� heti�lap, melyet a magyar hadifoglyok nemzetk�zi szoci�ldemokrata p�rtja adott ki Lige�ti K�roly szerkeszt�s�ben. Az Embert Zalka M�t� �s Sug�r B�la szerkesztette 1918-ban.

A megnevez�si hely szerint

A legt�bb t�bori �js�g kiad�si hely�t pontosan nem ismerj�k. Az �ll�saikat �lland�an v�ltoztat� katonai egys�gek csak t�bori postasz�maikat t�ntett�k fel a lapok c�m�oldal�n, a lapok technikai el��ll�t�s�t is a frontokon voltak k�nytelenek megoldani. Szerencs�s esetben a k�zelben m�k�d�tt egy t�bori nyomda, ha nem, k�zzel sokszoros�tott�k a lapokat. Az id�szakos �llom�shely� alakulatok t�bori lapjait a harcterek szerint lehet a legk�vetkezetesebben csoportos�tani.

Az orosz harct�ren l�tott napvil�got pl. a Hadi Cubus, melynek els� sz�ma 1916. m�rcius 7-�n jelent meg, megsz�n�si idej�t viszont nem ismerj�k. A Gal�ci�ban �llom�soz� cs. �s kir. 85. gyalogezred V. z�szl�alj�nak 13. sz�zada �ltal kiadott G�zmacska c�m� vicclap t�z sz�ma 1917. febru�r 11. �s augusztus 26. k�z�tt jelent meg. Az olasz fronton harcol� nagyv�radi 4-es honv�dek A N�gyes Honv�dek H�bo�r�s Lapja, a cs. �s kir. nagyv�radi 37. gyalogezred III. �s V. tartal�k z�szl�alj�nak katon�i ugyanezen a fronton harcolva Bedrossfalvi �js�g, illetve Harminchetes �j�s�g c�men adtak ki t�bori lapot. A m. kir. nagyv�radi 4. n�pfelkel� gyalogezred V. z�szl�alj�nak harct�ri lapja, az Isonz�menti T�rogat� m�r c�m�ben is utal arra, hogy az ezred a vil�gh�bor� idej�n hol teljes�tett frontszolg�latot.

A rom�n harct�ren jelent meg 1916 november�t�l 1918-ig a Ludwig Baka ami a cs. �s kir. munk�csi 65. gyalogezred t�bori �js�gja volt, a cs. �s kir. kassai 15. va�d�szz�szl�alj katon�i sz�m�ra kiadott Vad�szk�rt.

Sz�p sz�mmal tal�lunk a t�bori �js�gok k�z�tt olyan lapokat, amelyeket a h�tor�sz�gban vagy a hadt�pter�leten adt�k ki. A cs. �s kir. 3. hadsereg katonai lapj�t, melynek alc�me ugyan Harct�ri lap, �m Kass�n nyomtatt�k a Vit�z A. ut�da nyomd�ban. A Manilow�t a lembergi Prasa-, k�s�bb K�bler S. nyomd�ban nyom�t�k, a 10-es Honv�d c�m� lapot Miskolcon, a 66-os T�bori �js�got pedig Ungv�ron jelentett�k meg.

A hadifogolyt�borokban kiadott �s k�sz�tettek k�z�l eml�thet� az antipichai fo�golyt�bor egyik lapja a J�gcsap, ami egy k�zzel �rt �s sokszoros�tott k�pes hetilap volt. A dauriai t�bor magyar hadifoglyai t�bbek k�z�tt Honv�gy �s Tur�n c�mmel ind�tottak lapot.  Az irbiti fogolyt�borban jelent meg egyetlen p�ld�nyban a Sportlap, ami a magyar hadifoglyok sportlapja volt 1917 j�nius�t�l decemberig.

Katonai egys�gek szerint

A h�bor� els� �v�ben, 1914-ben h�rom hadsereglap is megjelent: a cs. �s kir. 1., 2., illetve 3. hadsereg katonalapja. Ezeket a legfels� katonai vezet�s adta ki. C�ljuk a h�bor�s propaganda terjeszt�se volt. Jellemz� volt r�juk a t�bbnyelv�s�g. A n�met �s a magyar mellett, a Monarchia egy�b nemzetis�geinek nyelv�n: cseh, lengyel, rom�n �s hor�v�t v�ltozatban jelentek meg a hivatalos k�zlem�nyeket tartalmaz� cikkek, illetve a lapok.

Hasonl� c�lzattal adt�k ki hetente a Streffieur's Militarblattot, sz�mait 1914 �sz�t�l B�csb�l egyenesen a harcterekre sz�ll�tott�k. A nyolc nyelven megjelen� lap�b�l a fronton szolg�l� egyes sz�zadok n�gy-�t p�ld�nyt kaptak ingyen, azzal a c�llal, hogy a front katon�it lelkes�tse �s k�z�s ide�ljuk legyen.

A cs. �s kir. 4. hadsereg T�bori �js�gja k�t �vvel k�s�bb, 1916 m�jus�t�l jelent meg. A t�bori nyomd�ban k�sz�lt, magyar �s n�met nyelv� napilapot Harbauer K�roly sz�zados szerkesztette.

A hadoszt�lylapok k�z�l ki lehet emelni pl. a Hadi�js�got, a m. kir. 51. honv�d gyaloghadoszt�ly 1916. okt�ber 30-�n indult harct�ri lapj�t, melynek csak az els� sz�ma ismeretes; valamint a K�pes Hadi�js�got, a cs. �s kir. 32. gyaloghadoszt�ly harct�ri lapj�t.

A t�bori �js�gok t�bbs�ge az egyes gyalogezredek lapja volt. Az ezredlapok, ha teljes k�pet nem is ny�jtanak az ezred �let�r�l, annak megismer�s�hez n�lk�l�zhe�tetlen forr�sok, hiszen a cikkek �r�i �t�lt�k mindazt, ami az ezreddel t�rt�nt, az �js�g pedig hozz�tartozott az egys�g �let�hez. Az ezred dics�s�g�t, h�stetteit a h�bor� ut�n d�szes kiadv�nyokban �r�k�tett�k meg, t�rgyi eml�keit m�r a h�bor� sor�n ezred m�zeumokban kezdt�k �sszegy�j�teni.

Honv�d gyalogezredek �ltal kiadott lap pl. a Le�lkes V�rmegye H�bor�s Lapja, k�s�bb A N�gyes Honv�dek H�bor�s Lapja; a Kilences Honv�dek, a m. kir. kas�sai 9. honv�dgyalogezred; a 10-es Honv�d, a m. kir. miskolci 10. honv�dgyalog�ezred; a Szatm�ri Honv�dek, a m. kir. szatm�ri 12. honv�dgyalogezred; a Fo�kos a m. kir. p�csi 19. honv�dgyalogezred t�bori �js�gja �s A Vil�gh�bor� Hetipost�ja, a m. kir. p�csi 19. honv�d �s a volt cs. �s kir. 52. gyalogezred hivata�los lapja.

N�pfelkel� gyalogezredek �ltal kiadott lap az Ipeki Ujs�g, a m. kir. budapesti honv�d n�pfelkel� gyalogezred humoros lapja; a Stochodi Oroszl�n, a debre�ceni 3. honv�d n�pfelkel� gyalogezred 1. z�szl�alj �nak illusztr�lt t�bori �js�gja; �s az Isonz�menti T�rogat�, a m. kir. nagyv�radi 4. n�pfelkel� gyalogezred V. z�szl�alj�nak harct�ri lapja.

A k�z�s gyalogezredek k�z�l kiadott hasonl� �js�got a cs. �s kir. sz�kesfeh�rv�ri 69. ezred A L�v�sz�rokb�l, a kassai 34. ezred Vilmos Bak�k Lapja �s a cs. �s kir. m�ramarosi 85. gyalogezred Manilowa c�men.

A m. kir. honv�d t�bori tarackos ezred 3. �teg�nek t�bori �js�gja, a T�z�r 1917-ben �lt, a cs. �s kir. 16. t�bori �gy�s ezred harct�ri lapja a Wlaiko vid�k�nek megjelen�si helye valahol a harct�ren volt. A z�szl�aljak �ltal kiadott lapok k��z�l ismerj�k pl. a Vad�szk�rt c�m�t, amit a cs. �s kir. kassai 15. vad�szz�szl�alj ka�ton�i szerkesztettek.

El��ll�t�si technika szerinti csoportos�t�s

A nyomdai �ton, teh�t g�pi sokszoros�t�ssal k�sz�tett lapok viszonylag fejlett nyomdatechnik�val k�sz�ltek a hadt�pter�leti, illetve a t�bori nyomd�k egy r�sz�ben.

A k�zi sokszoros�t�ssal k�sz�tett lapok csoportj�ba azokat a t�bori �js�gokat lehet sorolni, melyek sokszoros�t�s�hoz ig�nybe vettek valamilyen nyomd�szattechnikai seg�deszk�zt: nem nyomd�ban nyomtatt�k, de nem is k�z�r�ssal sokszoros�tott�k.

Gyakori volt a hektog�r�fon[1], vegyi �ton sokszoros�tott vil�gh�bor�s front- �s hadifogoly�js�g. Az ezzel a technik�val k�sz�tett lapok jellegzetesen indig�lila sz�n�ek. K�s�bb ezt a elj�r�st a litogr�fi�val[2] v�ltott�k f�l. K�zzel �rt, litograf�lt lap pl. A L�v�sz�rokb�l, a H�rcs�g, a Magyar hadifoglyok humoros lapja Pjescsanka c�mmel; az �rz�szl�alj, az Isonz�menti T�rogat�, a Vad�szk�rt, �s a Bedrossfalvi �js�g. K�zzel �rott, hektogr�fon sokszoros�tott lap a Stochodi Oroszl�n, A N�gyes Honv�dek H�bo�r�s Lapja �s a Csatapereczek. �r�g�pen k�sz�tett lapok: Wlaiko �s vid�ke, �s a Mai H�rek.

A k�z�r�ssal �rt �s sokszoros�tott t�bori lapok - nyomdatechnikai eszk�z�k hi�ny�ban - els�sorban a hadifogolyt�borokban k�sz�ltek, de a front�js�gok k�z�tt is tal�lunk egy-k�t hasonl�t. Sokszor e lapok unik�lisak, eszmei �rt�k�k felbecs�lhe�tetlen. Az Extra Hungariam c�m� hetilap sz�mai is egyetlen p�ld�nyban, kezdetben vonalazott irodai, k�s�bb sima, finomabb pap�ron, tusrajz illusztr�ci�kkal k�sz�l�tek. K�z�r�ssal �rt�k a 10-12 lap terjedelm� Magyar �js�got, amelynek �sszesen k�t, 1919-ben megjelent sz�m�t ismerj�k. A cs. �s kir. 51. gyalogezred III. z�szl�alj seg�lyhely�n szerkesztett �s kiadott Harct�ri fidibusz c�m� lapot szint�n k�zzel �rta �s rajzokkal illusztr�lta egy katona, akinek neve az elm�lt 80 �v alatt feled�sbe mer�lt.

A h�bor� n�gy �ve alatt megjelent t�bori lapok pontos sz�m�t csak megbecs�lni tudjuk, hiszen a sokszor harci k�r�lm�nyek k�z�tt �rott, szerkesztett �s nyomtatott, id�szakosan megjelen� kiadv�nyok sz�rv�ny- �s sorozatp�ld�nyaib�l j�val t�bb ta�l�lhat� m�g felt�ratlanul k�zgy�jtem�nyeinkben, mag�nszem�lyekn�l, mint amely�r�l tudom�sunk van.

Ezeknek a t�bori �js�goknak nem az volt a c�ljuk, mint a nagyk�z��ns�gnek sz�nt lapoknak. Nem is v�rhatunk el t�l�k olyan min�s�get. Azonban elmondhat� r�luk, hogy a funkci�jukat marad�ktalanul bet�lt�tt�k. Magyar sz�val inform�lt�k a katon�kat, humorukkal feledtett�k a sz�rny�s�geket, cs�kkentett�k a t�tlens�g �rz�s�t �s nem utols� sorban n�mi propagand�val lelkes�tett�k a harcol�kat.

Felhaszn�lt irodalom

 T�th Orsolya: A „Harct�ri fidibusz” �s t�rsai; In. A Hadt�rt�neti M�zeum �rtes�t�je; Hadt�rt�neti M�zeum; budapest; 2000

 T�thi G�bor: Magyar katonai sajt� az els� vil�gh�bor�ban In. �j Honv�ds�gi Szemle; 2004; 7. sz�m

 http://jura.ajk.pte.hu/cikkek.php?cikk=26&oldal=2

 http://epa.oszk.hu/00000/00022/00237/07152.htm

 http://www.kislexikon.hu