CENZ�RA AZ ELS� VIL�GH�BOR�BAN

Ahhoz, hogy meg�rts�k �s kell�en tudjuk meg�t�lni a korabeli lapokat �s azokat a cikkeiket, amelyek a h�bor�val �s a hozz� kapcsol�d� esem�nyekkel, politik�val foglalkoztak elengedhetetlen, hogy a kor cenz�r�j�t ne vegy�k t�zetesen szem�gyre.

A sajt� nagys�ga miatt �rthet�, hogy az egyes hadvisel� orsz�gok korm�nyai igyekeztek maxim�lisan befoly�suk, s�t k�zvetlen ir�ny�t�suk al� vonni az orsz�g politikai sajt�j�t. �gy volt ez Magyarorsz�gon is. B�r az els� h�napokban a korm�ny nem emelt semmilyen akad�lyokat a hadvezet�s�g sajt�politikai elk�pzel�sei el�. Nem is volt r� nagyon sz�ks�g, mert m�g a m�rs�kelt ellenz�ki lapok is s�rgett�k a Szerbi�val val� lesz�mol�st. A leghat�rozottabb h�bor�ellenes hangot a N�pszava k�pviselte. A lappal szemben Tisza m�r a Szerbi�nak k�ld�tt ultim�tum el�tt fell�pett. Mag�hoz hivatta a f�szerkeszt�t, Garami Ern�t �s a legnyomat�kosabban figyelmeztette arra, hogy ha a lap nem v�lt hangot, akkor mihelyt a korm�nynak a megfelel� eszk�zei a rendelkez�sre �llanak, betiltatja a lapot. A lap egy id�re h�bor�p�rtira v�ltott, �gy 1914 augusztus elej�n az eg�sz sajt� h�bor�p�rti volt. Mi is az oka ennek?

Magyarorsz�gon az 1848-as forradalom megalkotott polg�ri sajt�szabads�gnak elv�r�l sz�l� XVIII. t�rv�nycikk volt �rv�nyben, amely halad� von�sai mellett, szab�lyozatlanul hagyott egyes jogi elj�r�sokat. Ezeket a kiegyez�s ut�n p�tolt�k, illetve szigor�tott�k. A mer�nyletet k�vet�en azonban minden megv�ltozott az �sszes h�bor�t visel� orsz�g, t�rv�nyes int�zked�seket hozott annak �rdek�ben, hogy a polg�rok h�bor�s lelkesed�s�t semmi ne befoly�solja. N�lunk is Tisza a h�bor�s k�sz�l�d�sek sor�n �j sajt�t�rv�nyt fogadtatott el (a sajt� heves tiltakoz�sa ellen�re). �gy j�lius 27-�n �letbe l�pett az a t�rv�nycikk, amely h�bor� eset�re kiv�teles hatalommal ruh�zta fel a korm�nyt, ellen�rz�se al� vonta a t�v�r� �s t�vbesz�l� forgalmat, elrendelte a sajt� el�zetes ellen�rz�s�t, a cenz�r�t. „Rendeletek a sajt�r�l. A miniszter a kiv�teles rendelettel Magyarorsz�g eg�sz ter�let�n �s az Osztr�k Magyar Monarchia k�t �llama fegyveres erej�nek �ll�s�r�l, mozdulatir�l, erej�r�l �s m�k�d�s�r�l, az er�d�k �s er�d�tm�nyek �llapot�r�l, �gyszint�n a fegyveres er� sz�m�ra szolg�l� fegyverek, hadiszerek �s szerelv�nyek mennyis�g�r�l vagy az �lelmiszerek holl�t�r�l, mennyis�g�r�l �s min�s�g�r�l vagy sz�ll�t�s�r�l sajt� �tj�n t�rt�n� k�zl�seket eltiltotta”[1] ezt tartalmazta a sajt�ra vonatkoz�an a rendelet. Az igazs�g�gy miniszter egyik rendelete lehet�v� tette „az egyes erre okot szolg�ltat�” lapok betilt�s�t is. A ter�letileg illet�kes �gy�szs�g elrendelte a lapok sajt�rend�szeti k�teles p�ld�ny�t sz�tk�ld�s el�tti beszolg�ltat�s�t, ha meg kapt�k az enged�lyt, csak akkor lehetett terjeszteni a lapot. Ha a hadvisel�s �rdekeit s�rt� k�zlem�nyt fedeztek fel, betilthatt�k a lapot. A hadvisel�s �rdekeit s�rt� t�m�kr�l, mint p�ld�ul a fegyveres er�k, er�d�tm�nyek, stb. – a minisztereln�ks�g sajt� oszt�lya, a cs�sz�ri �s kir�lyi hadsereg f�parancsnoks�g sajt� hadisz�ll�sa (Kriegespresseqartier) vagy a cs�sz�ri �s kir�lyi had�gyminiszt�rium sajt�irod�ja adhatott t�j�koztat�st. Az inform�ci��raml�sban k�zrem�k�d�tt m�g a Kereskedelmi Miniszt�rium, ami a h�bor� idej�re elrendelte a h�rlapok d�jmentes postai sz�ll�t�s�t, valamint a bel�gyminiszter, aki feloldotta az egyes h�rlapok utcai �rus�t�s�nak tilalm�t. A honv�delmi miniszter felmentette a lapok munkat�rsainak a t�bbs�g�t a katonai szolg�lat al�l, illetve 1914 szeptember�t�l a sajt�hadisz�ll�sra osztotta be �ket haditud�s�t�k�nt. A minisztereln�ks�gi sajt�iroda v�gezte a sajt� teljes ellen�rz�s�t �s a szerkeszt�s�gekhez int�zett bizalmas �rtes�t�sek kibocs�t�s�t. Ezekben arra h�vta fel a szerkeszt�k figyelm�t, hogy melyek azok az esem�nyek, adatok, amelyekr�l nem jelenhet meg k�zlem�ny. A megn�vekedett feladatok miatt a minisztereln�ks�g sajt� oszt�lya nem tudta feladat�t ell�tni, ez�rt l�trehozt�k a Hadi Fel�gyeleti Bizotts�g sajt� albizotts�g�t (tov�bbiakban HFB), ami az egyes miniszt�riumok k�pvisel�ib�l �s katonai szak�rt�kb�l �llt. Az � feladatuk volt a hadvisel�sre vonatkoz� h�rek �s adatok politikai �s katonai szempontb�l val� �rt�kel�se, �k d�nt�tt�k el, hogy mely h�rek hozhat�ak nyilv�noss�gra. �gy a f�v�rosi lapok a nem hivatalos �ton szerzett �rtes�l�seiket m�r j� el�re k�ziratban enged�lyeztett�k a HFB sajt�albizotts�g�n�l. Erre val�j�ban a h�bor� elej�n nem is volt igaz�n sz�ks�g, hiszen a lapok vagy meggy�z�d�sb�l vagy f�lelemb�l a h�bor� mellett foglaltak �ll�st. Igyekeztek pontosan k�vetni a korm�nyzat �tmutat�s�t „Hivatalosan enged�lyezett inform�ci�kat vettek �t, �ltal�ban ker�lt�k mindazon h�rek k�zl�s�t, amelyek a k�z�ns�g k�r�ben izgalmat vagy f�lelmet kelthetnek.”[2]A vid�ki lapokat k�l�n „bizalmas k�zl�sben” t�j�koztatt�k a h�bor�s cenz�ra mechanizmus�r�l: a helyi anyag k�zl�s�n�l is j�rjanak el gondosan; kezelj�k kritikusan a sebes�ltek elbesz�l�seit, a lefolyt �tk�zetek le�r�s�t ne t�l�k vegy�k �t, ne k�z�lj�k ezred sz�mukat, a tisztek nev�t.[3]

Kezdetben az embereket jobban �rdekelt�k a h�rek, vir�gzott a h�rlap �zlet, Az Est el�rte a n�gysz�zezres p�ld�nysz�mot, m�g a N�pszava is napi k�t kiad�sban jelenhetett meg. Az embereket �rdekelt�k a frontr�l �rkez� h�rek, a haditud�s�t�sok, mindaz, ami �jdons�g szenz�ci�. Nemcsak tan�i, hanem szem�lyesen �rintett r�szesei is lettek. Kialakult egyfajta h�bor�s t�megpszich�zis, amely kialak�totta a maga h�bor�s sajt�j�t, �s ennek a sajt� igyekezett meg is felelni. A h�bor� elh�z�d�sa, a harct�ri kudarcok, a s�lyos ember vesztes�gek, a rokkantak t�meges megjelen�se a h�torsz�gban, a gazdas�gi neh�zs�gek fokoz�d�sa, hamarosan sz�tt�pte a lelkesed�s�t. A sajt� a v�ltoz�st k�zvetlen�l a saj�t b�r�n akkor tapasztalta, amikor a pap�rk�szletek rohamosan fogyni kezdtek. A korm�nyzat 1916-ben �js�gpap�r K�zpontot hozott l�tre, amely a pap�r beszerz�st �s sz�toszt�s�t ir�ny�totta, cs�kkentette az egyes p�ld�nyok oldalsz�m�t, megszabta az egyes rovatok �s hirdet�sek ar�ny�t. A fokoz�d� neh�zs�gek egyre sz�lesebb k�rben v�ltottak ki el�gedetlens�get, a lapok nem akart�k elvesz�teni olvas�t�borukat, �s egyre ny�ltabban adtak hangot a n�vekv� h�bor�ellenes hangulatnak. De ahogyan szaporodtak a h�bor�ellenes �r�sok a lapok has�bjain, a cenz�ra is egyre er�teljesebben reag�lt, szaporodott a tilalmas t�m�k list�ja is.

Tisza el�sz�r m�g szem�lyesen lev�lben k�rte a szerkeszt�ket, hogy „sz�veskedjenek” ne �rni a Szerbia elleni esetleges csapat mozdulatokr�l. A k�vetkez� h�napokban „udvarias hang�” lev�lben k�rt�k, hogy olyan jelleg� gazdas�gi esem�nyekr�l ne �rjanak, amik �rintik a hadi �rdekeket. �gy mell�z�ttnek min�s�tett�k az �lelmiszer behozatalra vonatkoz� h�reket, az �rufuvaroz�st illet� adatok k�zl�s�t. Tilos volt �rni az egyes v�llalatok �s nagy malmok gabona �rdr�g�t�si manipul�ci�ir�l, a n�vekv� �lelmiszer dr�gas�gr�l, a beszerz�si neh�zs�gekr�l.(L�thatjuk, hogy m�r nem csak a hadmozdulatokkal kapcsolatos dolgokat tiltj�k, hanem egy�b gazdas�gi �s az �lelmiszerekkel kapcsolatos probl�m�kr�l sem lehetett �rni.) A dr�gas�gra vonatkoz� cikkeket el�zetesen be kellett mutatni. Ha olyan cikket k�z�ltek, ami a „k�z�lhet�” b�lyegz�vel  nem volt ell�tva, a cikket k�zl� lapok ellen elj�r�st ind�tottak. Nem javasolt�k, hogy �rjanak a Monarchi�ban l�v� hadifogolyt�borok kedvez�tlen eg�szs�g�gyi viszonyair�l, sem a k�lf�ld�n intern�lt magyar �llampolg�rok helyzet�r�l. Ehelyett arr�l �rtak, hogy milyen rosszak az ellens�g hadifogolyt�boraiban �l�k helyzete. Sem a franci�k sem az angolok nem �riemberek, mint kor�bban hitt�k, mert �me rosszul b�nnak a foglyokkal. Ellenben min�lunk nem �gy van. 1914 december 15.�n Az Est k�z�lte Moln�r Ferenc egy �r�s�t, amiben az orosz hadifoglyokkal val� tal�lkoz�s�t mes�li el: feh�r kenyeret �s magyar �llampolg�rs�got k�rtek �s azt mondt�k „Sehr gut leben in Ungarn.”[4][5] Err�l k�peket is k�z�ltek, ahol mosolyg� orosz hadifoglyokat lehet l�tni, akik j�l �rzik magukat a b�r�kben, �s azt sugallj�k a k�pek, hogy m�g �r�lnek is, hogy fogs�gba esetek.

1915 tavasz�t�l k�l�n is figyelmeztett�k a lapokat a Monarchia k�nyes k�lpolitikai helyzet�re, Olaszorsz�g magatart�s�t nem komment�lhatt�k. �s val�ban Olaszorsz�ggal foglalkoz� �r�sokat csak 1916-ban tal�lunk a lapokban, de abban az �vben t�lnyom� t�bbs�gben csak ezzel foglalkoztak. A honv�delmi miniszter azt akarta, hogy a j�l felk�sz�lt katonai szak�rt�ket osszanak be cenzornak, hogy ki tudj�k sz�rni a hadi �rdekeket s�rt� k�zlem�nyeket, m�g akkor is, ha a civil �gy�szek �tengedik az �r�st. 1916-ban �lesedett a tilalmak hangja. Tilos volt �rni az �lelmiszerhi�nyr�l, a t�ntet�sekr�l, zavarg�sokr�l, pacifista cikkeket nem k�z�lhettek. A lapoknak az orsz�ggy�l�si komment�rjukat is el�re be kellett mutatni. Egyre t�bbet t�r�lt a cenz�ra. P�ld�ul a N�pszava 1916. November 11-i sz�m�nak az els� oldala teljesen �res, csak a szalagc�m maradt meg „I. Ferenc J�zsef meghalt”. A cenz�r�zott cikkek hely�t �resen hagyt�k, de ezek �gy sokkal t�bbet mondtak. Ez�rt el��rt�k a cenzoroknak, hogy egyes mondatr�szeket, jelz�ket �nmagukban ne t�r�ljenek, az eg�sz bekezd�st, vagy cikket kell t�r�lni. K�s�bb megtiltott�k az �resen hagyott oldalakat �s a megmaradt szalagc�meket is, hely�ket m�ssal kellett p�tolni. Semmilyen form�ban nem lehetett utalni a cenz�ra jelenl�t�re. Persze a lapoknak is voltak eszk�zei igaz nem olyan sok. A cenz�ra �ltal t�r�lt helyekre gyakran oda �rt�k: itt a cenz�ra egy cikk�nket t�r�lte, vagy x sort a cenz�ra t�r�lt. Ez megtorl�sokat vont maga ut�n. A N�pszav�t kitiltott�k a laktany�kb�l. Nem csak ezt a lapot, hanem sok m�s lapot is hosszabb r�videbb id�re kitiltottak a frontr�l. A cenz�r�t v�g�l is, noha az m�g pr�b�lkozott szerepe megtart�s�val, az �szir�zs�s forradalom t�r�lte el.

 K�lf�ld�n sem volt m�s a helyzet, Franciaorsz�gban tiltott�k minden olyan cikk megjelen�s�t, ami az ellens�get j� sz�nben t�nteti fel. Oroszorsz�g 1915. Augusztus 8-�n olyan list�t hozott nyilv�noss�gra, amin 29 olyan t�ma szerepelt, ami a cenz�ra hat�sk�r�be tartozott. A monarchia is arra t�rekedett, hogy a sajt�t, az orsz�g politikai k�zv�lem�ny�t az ir�ny�t�sa al� vonja.

A fiatal magyar �js�g�r�s ekkor szinte azonos a fiatal magyar irodalommal is. Ez r�nyomta a b�lyeg�t a haditud�s�t�sokra is. A h�bor� ezeket az embereket m�v�szi fejl�d�s�k k�l�nb�z� korszakaiban �rte ut�l. Kevesen voltak k�z�tt�k azok, akik nem akartak m�st csak elmondani a l�tottakat. Sokan v�dolt�k �ket, hogy nem csak tud�s�tanak a h�bor�r�l, hanem ir�ny�tani is akarj�k. Ez az elgondol�s nem volt teljesen alaptalan, de ir�ny�tani az�rt nem akart�k a h�bor�t, nem is tudt�k volna, ha csak azt n�zz�k meg, hogy ezek a tud�s�t�sok hogyan k�sz�ltek �s a cenz�ra mennyire leszab�lyozta �ket.