haditudosito
Gorda Éva
 
Menü
 
Publikációk
 
Elérhetőség

haditudosito@gmail.com

 
Képek
 
Cenzúra a XVIII. század végén

Sajtó ellenőrzés a XVIII. század végén és a XIX. század elején

Híres cenzúra rendeletek

 

A cenzúra gyakorlatilag egyidős a röpívekkel, hírlapokkal. Mindig is létezett; csak hol szigorított rajta az uralkodó hatalom, hol lazábbra fogta a gyeplőt. Még mielőtt megadták volna egy lapnak a kiadói engedélyt, már cenzúrához kötötték a megjelenést. A kezdeti hírlapirodalom cenzúrájának szigora is az uralkodótól és a politikai-hadi helyzettől függött csak úgy, mint a későbbi korokban. Mint a sakkban, minden lépés után jön az ellenlépés a sajtó és a cenzúra harcában sem volt ez másként. Az írók, szerkesztők, kiadók mindig igyekeztek megtalálni az úgynevezett kiskapukat, hogy elmondhassák véleményüket, tájékoztathassák olvasóikat.

Az első cenzúra hivatalt Berthold mainzi választó fejedelem állította fel szűkebb tartományában 1486-ban.1 Az első cenzúra rendelkezések szerint már súlyos pénzbírsággal sújtották azokat, akik bármilyen könyvet előzetes engedély nélkül mertek kinyomtatni. De ugyan így büntették azokat is, akik tiltott könyveket olvastak vagy terjesztettek.

Olaszországban a XV. századtól a pápák adtak ki bullákat a cenzúrára vonatkozóan.  VIII. Ince pápa az 1487-ben kiadott bullájában minden nyomdászt arra kötelez, hogy a hozzá kerülő kéziratokat nyomtatás előtt egyházi cenzúrának nyújtsa be2 VI. Sándor pápa 1501-ben kiadott bullájával szintén megerősítette elődje rendeletét. 1515-ban X. Leo, bevezette az előzetes egyházi cenzúrát. VI. Pál pápa pedig listát adott ki a tiltott könyvekről. A pápák bullái főleg a könyvekre és Biblia sokszorosításokra vonatkoztak; ezeket is vallási illetve erkölcsi szempontból vizsgálták leginkább. A XVI. századtól a német császárok is követték Olaszország példáját. II. Rudolf 1584-ben kiadott rendeletével3 a könyvnyomtatás királyi privilégium lett. II. Ferdinánd a cenzúrát az egyetemekre bízta, mert azok akkor a jezsuiták kezében voltak. III. Károly pedig elrendelte, hogy nyomdákat csak ott lehet felállítani, ahol egyetem van.

A kezdeti ellenőrzést az uralkodókhoz és az egyházhoz lehet kötni. A röpívek időszakában még nem beszélhetünk politikai hírlapokról, mivel ezek kiadása leginkább egy-egy hadieseményhez kapcsolódtak és az óriási információhiányon próbáltak segíteni. Nem is volt akkora nyilvánosságuk, mint a későbbi időszaki lapoknak. Tekintettel arra, hogy akkoriban ezek voltak az egyetlen „hiteles” írott hírek, hatalmas befolyással bírtak azokban a körökben, ahová eljutottak.

 

MA Magyar Kurír cenzúrázott oldalaária Terézia és II. József kevésbé volt szigorú a hírlapok szabályozása tekintetében.4 Támogatták a lapindítási kérelmeket is. Mária Terézia 1772. március 23-i cenzúra rendelete „minden nyomdát a pozsonyi könyvvizsgáló bizottság felügyelete alá helyezett, s minden nyomtatvány megjelenését állami engedélyhez kötött. A legfőbb ellenőrzést a bécsi cenzúra veszi át, amelynek döntései a magyar hatóságok álláspontjával szemben is érvényesülnek. A cenzúra legfőbb vezetője Bécsben 1760-tól Von Swieten, Mária Terézia felvilágosult szellemű tanácsadója volt.5 A hazai cenzúra ügyekben a Helytartó Tanács egyházi bizottsága döntött, amelynek elnöke az esztergomi érsek volt. Cenzorai pedig főleg jezsuitákból álltak. Mária Terézia uralkodása alatt indult el az a folyamat, amelynek során a cenzúrai feladatokat az egyház kezéből fokozatosan áttették az állami hivatalokhoz. 1764-től egyetlen jezsuita sem volt már tagja a cenzúra bizottságnak6 Amíg a könyvcenzúra egyszeri ellenőrzést jelentett, addig a sajtó ellenőrzés állandóan változó igényeket támasztott mind a cenzorok, mind a kiadók részére. „A hírlapcenzor nemcsak azt rendeli el, hogy mit nem szabad megírni, hanem az is, hogy miről kell okvetlenül írni”7

II. József 1781. június 11-i cenzúra rendelete8  „Ő felsége legmagasabb feladatának találta, a könyvvizsgálat eddigi módján változtatni, hogy azt jövőre könnyebbé és egyszerűbbé tegye. E célból rendeli, hogy ezentúl … csak egy Bécsben működő könyvvizsgáló-főbizottság (Bücher-Zensur-Hauptkommission) álljon fenn … az eddigi könyvvizsgáló bizottságok (Zensur-Kommissionen) az egyes tartományokban feloszlattatnak, csupán egy-egy könyvvizsgáló-hivatal (Bücher-Revisions-Amt) tartatik fenn minden tartományban. … Minden ellen, mai erkölcstelenséget és ronda szószátyárságot tartalmaz, amiből tanulság és okulás soha nem meríthető, szigorúnak kell lenni; annál elnézőbben azonban minden munka iránt, amelyben tudomány, ismeretek és tisztességes elvek foglaltatnak. Munkák, melyek a katolikus és gyakran a keresztyén vallást rendszeresen ostromolják, éppoly kevéssé tűrhetők, mint azok, melyek … a szent vallást a nA Magyar Kurír cenzúrázott oldalayilvánosság előtt gúny és nevetség tárgyává teszik.  …  Bírálatok, hacsak nem gúnyiratok, bárkit érjenek is az ország fejedelmétől az utolsóig, különösen akkor, ha a szerző a maga nevét ki nyomtatja s ez által a dolog valódisága felől jótállást vállal magára, - nem tilthatók el, mert minden igazságszerető embernek örülnie kell, ha az igazság ezen úton tudomásra jut. Egész munkák, időszaki iratok – föltéve, hogy hasznos dolgokat is tartalmaznak, - egyes botrányos kifejezések miatt nem tilthatók el. … Ami ez egyes tartományokban nyomtatásra szán dolgozatok kiadását illeti, minden valamirevaló munka, mely a tudományra és a vallásra lényeges befolyással van, jóváhagyás végett a bécsi cenzúra elé terjesztendő, … valamely, a tárgy körül szakavatott tudós, tanár, világi vagy egyházi felsőség bizonyítványával és névaláírásával látandó el, hogy semmi olyast nem tartalmaz, ami a vallással, a jó erkölccsel és az országos törvényekkel ellenkeznék, s ehhez képest az országos törvénynek megfelel. Azonban mindenkinek, aki az eltiltás által netán sértve érezné magát, szabadságában áll, saját költségére, a munka kérdéses részét revízió végett a könyvvizsgáló-bizottság elé terjeszteni. Ami a hirdetéseket, újságokat , imádságokat, stb. illeti, ezek az egyes országos hatóságok mellett fennálló s cenzúra ügyekben referáló tanács által csak rövid úton vizsgálandók meg; ugyanez a tanács ügyel fel arra, hogy az imádságok az egyház valódi szellemében legyenek írva, s ugyan ez adja ki az »imprimatur«-t. Miután külföldről az örökös tartományokba behozott és beeresztett könyvek utánnyomása meg van engedve, … »reimprimatur« engedélyzés minden korlátozás nélkül az egyes országos hatóságokat illeti meg.  … minden oly munka, mely Bécsbe bebocsátástnyer, … további akadályoknak n e legyen kitéve, eme hármas megjelölés által »admittitur«, »permittitur«, »toleratur« … oly munka melynek utánnyomása minden gondolkozás nélkül megengedhető, …”9

A cenzúra központosítási törekvései főleg a könyvek kiadását érintették, a hírlapok ellenőrzését meghagyta helyi szinten. Egy másik rendelete értelmében az előzetes cenzori engedély nélkül kiadott lapok 6-12, de akár 24 dukátos büntetést is kaphattak. Később ez az összeg felment 100-ra.10 1781-ben az egyik lap egy népszámlálás után a lakosságra vonatkozó statisztikai adatokat tett közzé, ezért II. József megtiltotta az állam belső erejére vonatkozó adatok közlését11

1789. Június 10-én bevezették az újságbélyeget, amely egy fajta adó volt a sajtónak és ezzel plusz költséget jelentett a kiadóknak, így azok előfizetőink száma csökkent.12 Továbbá nem lehetett az uralkodót, a vallást, az államot vagy a jó erkölcsöt sértő dolgokról írni. A legtöbb forrás II. József cenzúra szabályozását, az őt követő uralkodókhoz képest enyhének ítélek, mivel kezdetben a tudományos folyóiratokat nem engedte betiltani. Kókay, A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei című munkájában azonban részletesen bemutatja, a cenzori tevékenység szorgalmas és aprólékos munkáját.

 

II. József halála után a kancellária a bécsi magyar újságok számára kidolgozott egy utasítást, amely a következőket tartalmazta: az újságok csak olyan híreket tartalmazhatnak, melyeket mindenki tudhat, kerülni kell mindent, ami bizalmatlanságot, félelmet, gyanakvást kelthet. Kiváltképpen tilos az újságírónak egyéni véleménynyilvánításaival kísérni a híreket, mert ez a közönségben, de kivált az egyszerűbb emberekben kedvezőtlen hatást kelthet. A belföldi hírekben kerüljék mindazt, ami a kormány intézkedéseit a közönség szemében kisebbítené, az engedelmességre káros hatással lehetne és csökkentené az uralkodó személye iránti tiszteletet. Semmilyen közlemény, mely ellenállásra, nyugtalanságra, lázadásra vezethetne, meg nem tűrhető. Ily események nagy óvatossággal kezelendők a parasztság miatt. Az országgyűlésről semmit sem szabad elsietve közölni, de főleg ne merjen az újságíró, arról elmélkedni. A feltűnést keltő beszédeket ne közöljék, a közölhető beszédek szövegét az országgyűlési naplóból merítsék. Az államvallást sértő híradást közölni nem szabad, általában pedig kerülni kell mindent, ami a felekezetek között ellentéteket szítja. Más országok forradalmairól, de kiváltképpen a németalföldi zavargásokról csak a Wiener Zeitung híreit szabad közölni.13

Magyar Kurír „Rosta-lyuk” megjegyzés utal a cenzúra munkájáraII. Lipót az 1790. augusztus 6-i cenzúra rendelettel14 azonban már bőkezűbben bánt a megszorító intézkedésekkel. Ennek értelmében nem lehetet félelmet, gyanút vagy bizalmatlanságot keltő hírt közölni. „Mellőzni kell minden olyan közleményt, mely a kormány tekintélyét vagy a fejedelem iránt tartozó tiszteletet és hűséget csorbítaná, hogy az itt-ott előforduló paraszt-mozgalmakat vagy a földesurak elleni zavargást, vagy a kedélyt ingerlő országgyűlési beszédeket el kell hallgatni, valamint a vallási gyűlölséget ébresztő tudósításokat, végre a külföldi forradalmi mozgalmakról csak azokat szabad közölni, amik a bécsi német újságokban megjelentek.15 Ugyanennek a rendeletnek a szövege Kosáry szerint: „… el kell hallgatni a parasztmozgalmakat, az erélyesebb országgyűlési beszédeket, a külföldi forradalmi eseményekről csak annyit szabad közölni, amennyit a hivatalos Wiener Zeitung közöl.”16 Ugyanennek a rendeletnek egy másik részlete Pajkossy Gábor szerint. „… minden olyan könyvet és munkácskát, amely a vallásra és az államra sérelmes és ártalmas, végül bármit tartalmaz, ami ellentétes a jó erkölcsökkel, vissza kell utasítani … mivel az államban a köznyugalom megőrzése a legfőbb törekvés, mindazt, ami azt megzavarja, tévejgést, egyenetlenséget és meghasonlást idéz vagy idézhet elő … ártalmasnak és közbékével ellentétesnek kell tekinteni, következés képpen ilyen tartalmú könyvek és röpívek … tiltassanak el. … a kinevezett könyvvizsgálóknak, azt parancsolják meg külön és szigorúan, hogy a lehető legalaposabban tartsák magukat a könyvek vizsgálatáról kiadott szabályrendeletekhez …17

II. Lipót és Pálffy leveléből kiderül, hogy a cenzor felelőssége, ha nem engedélyezett hír jut át illetve, hogy voltak olyan hírek, amelyek közlését a bécsi lapoknak engedélyezték a magyar lapoknak viszont nem.18 II. Lipót uralkodása alatt a cenzúra és a vámhivatalok különös figyelmet fordítottak a külföldről érkező lapok és könyvek ellenőrzésére; munkájukba a rendőrség is bekacsolódott.19 E tekintetben nem csak a külföldről magán személyeknek érkező csomagokat, postákat és könyvkereskedőket ellenőrizték, hanem a kávéházakat is, ahol a vendégek nyilvánosan olvashatták a kávéház által előfizetett lapokat.

I. Ferenc 1795. február 25-i általános könyvvizsgálati rendelete nem csak a könyvekre, hanem minden nyomtatott termékre kiterjedt. A rendelet értelmében a könyvárusoknál és magán személyeknél lévő tiltott könyveket elkobozhatták és 50 forint pénzbüntetésre ítélték, fizetésképtelenség esetén börtönbüntetést és testi fenyítést szabtak ki. A cenzorok által „imprimtur” jelzéssel ellátott termékeket lehetett csak kinyomtatni. A „omissis deletis” jelzésű példányokat a kéziratban törölt szavak és helyek kihagyásával lehetett kiadni.20 1803-ban un. recenzúráló bizottságot állítottak fel Bécsben, amely a II. József ideje alatt megengedett könyveket vizsgálta felül. A rá következő évtől pedig külföldről érkező könyvet tartalmazó csomagot fel kellett bontani és átvizsgálni. Csak ezután lehetett továbbítani a könyveket a címzettnek. Az 1804. március 4-i 2703. számú Helytartó Tanács rendelete alapján meghatározták azokat a külföldi lapokat, amelyeket nem lehet olvasni.21 A rendelet hatálya a külföldi követekre, diplomatákra, tábornokokra és a legfőbb udvari méltóságokra azonban nem terjedt ki.22 Később ez alól a tilalom alól a német újságok mentesültek.

Az első, 1804-es lista 108 megengedett hírlapot tartalmazott, amelyek között 7 francia, 6 angol és olasz, 2 lengyel 1 magyar, 2 cseh és 84 német volt. Ezenkívül megszabta, hogy melyiket lehet egész vagy fél évre előfizetni. A posta ezeket természetesen nem a megérkezés napján továbbította az előfizetőnek, mert a cenzor az előzetes cenzúra értelmében még átolvasta őket. A megrendelhető hírlapok jegyzékét minden évben kiadta a kancellária. 1814-ben 101, 1818-ban 121 és 1822-ben 107 lap előfizetését engedélyezték.23

A cenzorok szeme mindent észrevett és a tolluk vastagon fogott, hiszen az ellenőrzésükön átcsúszott hírekért őket vonták felelősségre. A hírlapok szerkesztői sokat panaszkodtak a cenzúra szigora miatt és süket fülekre találva elkezdték keresni az úgynevezett kiskapukat. Amíg nem volt egységes cenzori vizsgálat addig az írók és szerkesztők gyakran éltek azzal a lehetőséggel, hogy ha a bécsi cenzor elutasította az írásokat, azt elküldték Kassára, Pozsonyba vagy Székesfehérvárra. Így előfordulhatott, hogy egy elutasított írást egy másik cenzor engedélyezett.

Az 1810-1820-as években az ellenőrzés szigorodása keretében megtiltották a külföldi sajtótermékek híreinek a közlését, illetve magukat a külföldi könyvek és hírlapok terjesztését. Megtagadták a külföldre szóló útlevelek kiadását, még a hallgatók sem juthattak ki a külföldi egyetemekre. „1816-ban … a közönség jókedvének megóvása érdekében, az újságokból, röpiratokból törölni kell a drágaságot felemlítő vagy azzal foglalkozó cikkeket, mert »azok csupán az emberek lehangolását és a közönség aggasztását eredményezik«”24 1820-ban a külföldi politikai lapok után a tudományos lapokat kitiltották az országból, és még éberebben figyeltek a cenzorok.25

Felhasznált irodalom

  • Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. A politikai Irodalom megindulása; Budapest; Franklin-Társulat; 1888.
  • Ballagi Géza: Politikai Irodalom Magyarországon, a politikai irodalom megindulása, haladást gátló intézkedések; Sárospatak, 1995.
  • Beér János és Csizmadia Andor: Történelmünk a jogalkotás tükrében; Budapest, 1966; Gondolat Kiadó
  • Dezsényi Béla: Sajtótörténet OSZK; Budapest; 1951; V. K. M. II. sz. Jegyzetsokszorosító Iroda;
  • Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története 1780-tól 1867-ig; I─II─III. kötet; 1887; Akvarell-Comix
  • Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiban és irodalmába (1711-1825); Budapest; 1954; Művelt Nép Könyvkiadó
  • Kókay György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei (1780-1795); Budapest; 1970; Akadémiai Kiadó
  • Kókay György (szerk.): A Magyar sajtó története I. 1705-1848; http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/1.html Letöltés ideje: 2008. 10.10.
  • Pajkossy Gábor: Moagyarország története a XIX. században, szöveggyűjtemény; Budapest; 2003; Osiris; ISBN 963 389 386 0

 


[1] Maros Andor: A cenzúra, a haladó eszmék üldözésének története; 21. oldal.

[2] Maros Andor: A cenzúra, a haladó eszmék üldözésének története; 22. oldal.

[3] Maros Andor: A cenzúra, a haladó eszmék üldözésének története; 35. oldal.

[4] Meg kell jegyezni, hogy  ebben az időben még nem létezett olyan jelentős magyar sajtó, amelynek a közvélemény formáló szerepe nagy befolyással bírt volna. A német nyelvű sajtó mellett épp ekkor kezdett kibontakozni a magyar nyelvű hírlap- és folyóirat irodalom.

[5] Kókay György: A II. Rákóczy Ferenc szabadságharcának leveréséről 1790-ig terjedő időszakban megjelent Magyarországi időszaki sajtótermékek ismertetése; 3. oldal.

[6] A cenzúra állami kézbe helyezését egyes források II. Józsefhez kötik, míg mások Mária Teréziához. Maga a folyamat Mária Terézia alatt indult el és II József uralkodása alatt fejeződött be. Ez alatt az idő alatt a Jezsuiták többször próbálkoztak a cenzori jogaikat visszaszerezni.

[7] Dezsényi Béla: Sajtótörténet; OSZK; Budapest; 1951; 11. oldal.

[8] Magyarországon 1782-től volt érvényben.

[9] Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig, Budapest; 1888 106. oldal.

[10] Kókay György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei; Budapest; 1970; 49. oldal.

[11] Kókay György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei; Budapest; 1970; 49. oldal.

[12] A magyar sajtótörténete I. 1705-1848; http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/1.html

[13]  Kókay György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei; Budapest; 1970; 49. oldal.

[14] Kosáry Domonkos 1790. szeptember 13-i rendeletnek írja Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába című könyvben.

[15] Ferenczi József: A magyar hírlapirodalom története; II. kötet; 3. oldal.

[16] Kosáry Domonkos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába; Budapest; 1954; 403. oldal.

[17] Pajossy Gábor: Magyarország története a XIX. században; Budapest; 2003; 51. oldal.

[18] Ferenczi József: A magyar hírlapirodalom története; II. kötet; 4. oldal.

[19] Ferenczy szerint előfordult, hogy a cenzor engedélyével megjelent cikket a rendőrség utólag nem kívánatosnak talált és a szerkesztőséget megbírságolta. 1801-ben felállították a Polizey – Zenzur – Hofstelle-t.

[20] Beér János és Csizmadia Andor: Történelmünk a jogalkotás tükrében; 300. oldal.

[21] Beér János és Csizmadia Andor: Történelmünk a jogalkotás tükrében; 6. oldal.

[22] 1809-ben úgy enyhítettek a rendeleten, hogy az állampolgárok bizonyos köre kérvénnyel fordulhatott a kancelláriához, határozott vagy határozatlan idejű cenzúra mentességért. Így „magasabb állású, művelt és kifogástalan politikai magatartású egyének” úgynevezett tiltott hírlapokat is olvashattak, ha írásban vállalták, hogy azokat másnak olvasásra nem adják át.

[23] Beér János és Csizmadia Andor: Történelmünk a jogalkotás tükrében; 9. oldal.

[24] Maros Andor: A cenzúra, a haladó eszmék üldözésének története; Budapest; Népszava Könyvkiadó; 76. oldal.

[25] Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története; II. kötet; 30. oldal.

 

 
idő
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Naptár
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Vendégkönyv
 
Linkajánló
 

Frissítve: 2014. 04. 23.


Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal    *****    Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!