FEST�ECSET, FOT� �S FILM AZ ELS� VIL�GH�BOR�BAN

FEST�K A H�BOR�BAN

A hadifest�ket eleinte a sajt�hadisz�ll�sra osztott�k be. Az elej�n mindenki egy�tt utazott, de ahogy n�tt a h�rig�ny kisebb csoportokra bontott�k �ket, minden csoporthoz tartozott egy k�pz�m�v�sz. De ez sem volt megold�s, mert a gyors h�rlap�r�s �s az elm�ly�lt, szeml�l�d� k�pz�m�v�szet nem f�rt �ssze. �gy sz�tv�lasztott�k �ket, �s a hadifest�ket k�l�nb�z� szint� katonai parancsnoks�gokra osztott�k be. Innen kezdve minden hadk�teles m�v�szt hadifest�nek vonultattak be. Az �tlagosn�l valamivel jobb ell�t�sban r�szes�ltek, de k�thetente a b�csi Hadilev�lt�rnak egy- egy alkot�st kellett k�ldeni, amelyekb�l zs�riz�s ut�n ki�ll�t�sokat rendeztek. Magyarorsz�gon az els� ilyen ki�ll�t�s a Nemzeti Szalonban volt 1916. Janu�r 6-�n, 51 m�v�sz 802 alkot�s�val. A nem hadk�teles m�v�szek m�v�sz kol�ni�n laktak a hadsz�nterek k�zel�ben, biztons�gos helyeken. Itt sokszor vend�g m�v�szek is megjelentek. Az id�s b�r� Medny�nszky L�szl� t�bb sz�z k�pet k�sz�tett a frontvonalon. Nem ritk�n a l�v�sz�rkokkal szemben �ld�g�lve dolgozott, amin az olasz katon�k annyira meglep�dtek, hogy nem is l�ttek r�.

F�NYK�PEZ�S, FILMEZ�S

Az els� vil�gh�bor�ban m�r felt�n�en sok f�nyk�p�sz szolg�lt a haditud�s�t�k k�z�tt, annak ellen�re, hogy a foto-illusztr�ci�kat sehol sem haszn�lt�k sz�vesen. A hadifest�ket sokkal jobban elfogadt�k, noha az olvas�k�z�ns�g m�r ink�bb a f�nyk�peket ig�nyelte volna. Ennek ellen�re m�gis sok f�nyk�p�sz �lt�tt egyenruh�t �s ment a frontra, de az olvas�k�z�ns�g semmit sem l�tott a h�bor� val�di arc�b�l. Nem l�ttak olyan k�peket, hogy hogyan halnak meg az emberek, mert akkor a hal�lt csak h�si hal�l form�j�ban lehetett meg�r�k�teni. A nyilv�noss�gra hozott k�peken soha nem lehetett olyan katon�t l�tni, akik az iszapban lelt�k volna hal�lukat, vagy a g�zt�l vakultak meg vagy ha v�letlen�l m�gis el�ker�lt egy-egy ilyen k�p azokon az ellens�g katon�it lehetett l�tni.  A t�megsajt�ban, de m�g ink�bb a propaganda-levelez� lapokon �gy �br�zolt�k a h�bor�t, mintha a katon�k csak piknikezni mentek volna. Ha m�gis a h�bor� borzalmait akart�k �br�zolni, akkor t�nkre ment�gy�kat, kil�tt h�velyeket �s romm� l�tt �p�leteket mutattak be. Az els� vil�gh�bor�s k�pek t�bbs�ge hangulatos csoport k�p, a katon�k �let�r�l sz�l� zs�nerk�p, vagy a csata el�tti �s ut�ni t�jk�pek, hiszen ahogyan m�shol sem, Magyarorsz�gon sem volt m�g szok�s t�mad�s vagy akci� k�zben felv�teleket k�sz�teni. A napilapokban elv�tve jelent meg csak egy katona portr�. A legt�bb h�bor�s fot�t a Vas�rnapi �js�g �s az �rdekes �js�g k�z�lte. Az �rdekes �js�gban szinte nem is volt h�bor�val foglalkoz� cikk. Csak rengeteg k�p, egy-egy novella, �s hirdet�s. A lap rendszeresen �rt ki fot� p�ly�zatot �gy nagyon sok harct�ri fot� jelent meg a lapban. Az elej�n a lap munkat�rs�nak k�pei jelentek meg nagy t�bbs�gben, de nyilv�n a h�bor� id�beli halad�s�val visszat�rt a h�torsz�gba, mert m�r nem nagyon k�z�lt�k k�peit. Ink�bb olyan p�lyamunk�kat k�z�ltek, amiket a harct�ren l�v� katon�k k�sz�tettek. Ezek viszont szinte kiv�tel n�lk�l az arcvonal m�g�tti �letet mutatj�k be.

A filmk�sz�t�s a sz�zad elej�n m�g gyerek cip�ben j�rt, de a monarchia m�r ezt a technik�t is alkalmazta a h�bor�s propagand�ban. Mintegy 100-120 m terjedelemben k�sz�ltek propaganda filmek, t�bbek k�z�tt az isonz�i csat�r�l, az Osztr�k-Magyar Monarchia hadifogoly t�borair�l, �s a breszt-litovszki b�ket�rgyal�sokr�l. Magyarorsz�gon az els� h�rad� filmet a Lumiere c�g k�sz�tette 1896-ban. (Arr�l sz�lt, hogy I. Ferenc J�zsef megnyitotta a milleneumi ki�ll�t�st, �s felkereste m�term�ben Munk�csi Mih�lyt.) A h�bor� idej�re a film kedvelt m�diumm� v�lt annak ellen�re, hogy lass�s�ga miatt csak dokument�l� �s propagandisztikus oldal�t hasznos�tott�k. Az els� magyar filmh�rad�t Kinoriport c�mmel 1913-ban vet�tett�k a mozik, de filmfelv�telek r�gz�tett�k 1919-ben a tan�csk�zt�rsas�g esem�nyeit is. A filmek csak k�s�bbi �vekben indultak igaz�n be Magyarorsz�gon.