R�p�vek, �js�glevelek �s az els� h�rlapok haz�nkban

A nyomd�szat elterjed�s�vel a k�nyvek ut�n a r�p�vek, �js�gok, is megkezdt�k vil�gh�d�t� �tjukat.¹ Az �js�glevelek vagy r�p�vek It�li�b�l kiindulva, t�rt h�d�tottak Eur�pa legjelent�sebb orsz�gaiban. Olaszul relazioni, avisi vagy ragguagli, n�met�l Newen Zeytungen, Flugschriften, franci�ul pedig Occasionels n�ven nevezt�k �ket.² It�li�ban legink�bb kereskedelmi vonatkoz�s� tartalmuk volt; Franciaorsz�gban az abszol�t uralkod� �s a nemess�g, valamint a katolikusok �s a protest�nsok k�z�tt foly� k�zdelmek k�vetkezt�ben terjedtek el az �js�glevelek. Az uralkod�t �rt t�mad�sok miatt 1534-ben Franciaorsz�gban betiltott�k a nyomtatott r�p�veket. (Meg kell eml�ten�nk, hogy a franci�k alkalmazt�k el�sz�r a h�rlapszerkeszt�sben a rovatokat �s a vez�rcikket, valamint a szalagc�meket, amyeleket a ma is haszn�lnak az �js�gok.) Ferenzy szerint az els� �js�glevelek a XIII. sz�zadban Angli�ban jelentek meg, �s f�k�nt a vid�ki nemesek t�j�koztat�s�t szolg�lt�k.

Mint az �rem m�sik oldala, az �rott h�rekkel egyidej�leg az ellen�rz�s �s szab�lyoz�s, a cenz�ra is munk�hoz l�tott. 1275-ben Angli�ban m�r kir�lyi rendelet tiltotta a hamis h�rek k�zl�s�t.³ It�li�ban olyan n�pszer�ek voltak ezek a r�p�vek, hogy sz�mos tud�s�t� jelent meg. A hamis h�rek terjed�s�nek megakad�lyoz�s�ra p�pai bull�t is kiadtak, melynek �rtelm�ben a hamis h�rek terjeszt�j�t ak�r kiv�gz�ssel is s�jthatt�k.⁴ „V. Pius megb�lyegezte a k�ziratos �js�g�r�kat,⁵ ami�rt a p�p�r�l �s a p�sp�k�kr�l sz�mukra kedvez�tlen h�reket k�z�ltek. 1572-ben bull�ban b�lyegezte meg ezeknek az iratoknak m�g az olvas�it is. XIII. Gergely g�lyarabs�got szabott ki azokra, akik nem jelentett�k be az ilyen �js�gokat.”⁶

A h�rlapok rohamos fejl�d�se a XVI. sz�zadt�l figyelhet� meg, akkort�l ugyanis m�r nem csak egy bizonyos k�rnek sz�nt�k �ket, hanem a nyilv�noss�g sz�m�ra is �rus�tott�k, egy gazetta⁷ nev� p�nzegys�g�rt,⁸ (ez a kifejez�s k�s�bb sz�mos orsz�gban �js�g jelent�sk�nt honosodott meg). Jellemz�en ebben az id�ben m�s orsz�gokt�l �tvett, sz� szerint lem�solt, illetve ford�tott h�reket tartalmaztak. Ilyen volt p�ld�ul az 1505-ben N�metorsz�gban megjelent olaszb�l ford�tott Copia der Neuen Zeitung aus Pressillg Land c�m� r�p�v.⁹ vagy az 1518-ben megjelen� Copia der Newen Zeitung egy �j amerikai gyarmat Braz�lia felfedez�s�r�l sz�molt be.

A r�p�vek kiad�sa nem id�szakhoz, hanem esem�nyhez volt k�tve, egy-egy fontosabb t�rt�nelmi-hadi esem�nyt �rtak le,¹⁰ hogy a k�z�ns�g k�v�ncsis�g�t kiel�g�ts�k. K�zr�l k�zre terjedtek a p�ld�nyok, �gy nem is jutottak el a nagy nyilv�noss�ghoz. T�bbnyire a t�r�k h�bor�r�l, f�ldr�szek felfedez�s�r�l, term�szeti jelens�gekr�l vagy gyilkoss�gokr�l sz�moltak be. Egy ilyen 1597-b�l sz�rmaz� r�p�v besz�mol a t�r�k h�bor� kapcs�n Hatvan visszav�tel�r�l. R�szletesen le�rja az ostromot �s az �tk�zetek egyes mozzanatait, a t�r�k�k ellen�ll�s�t �s v�g�l k�t t�r�k hadifogoly vallom�s�t.¹¹ Magyarorsz�g olyannyira Eur�pa �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba ker�lt a t�r�k h�bor� kapcs�n, hogy csak N�metorsz�gban t�bb mint 300 apr�nyomtatv�ny jelent meg a h�bor�r�l sz�l� tud�s�t�sokkal.  Az 1650-ben indult francia verses �js�g s�r�n k�z�lt magyar h�reinek k�zpontj�ban Zr�nyi Mikl�s h�si alakja �llt.¹² Olaszorsz�gban pedig k�l�n lapot ind�tottak Diario D’Ungheria c�men, amely csak a Magyarorsz�gi esem�nyekr�l sz�molt be.¹³ Az ilyen nyomtatott h�rek sokszor t�bb h�napos k�s�ssel, �s k�tes hiteless�ggel jelentek meg, noha a friss h�rekre m�r ekkor meg volt az ig�ny.  Thaly �gy �r ezekr�l: „Ekk�pp valah�nyszor valami f�nyes haditervet vittek v�gbe a t�r�k�n ─ s ez kiv�lt a XVII-ik sz�zad utols� negyed�ben nem volt ritka dolog ─ majd annyiszor k�l�n nyomtatott tud�s�t�sok �n�ll� h�rlapalakban, adattak ki s hirdett�k a kereszty�n fegyverek diadal�t. Csakhogy az ily tud�s�t�sok, b�r magyar dolgokr�l sz�ltak, minthogy a f�hadvez�rek idegenek voltak: t�bbnyire B�csben vagy m�g t�volabb nyomtattak; s�t amikor haz�nkban is ker�ltek sajt� al�: ami f�dolog ─ nem magyar ember tolla fogalmazta azokat, s nem magyar szellem, idegen �rdek lengi �t szavaikat. A nyelv is, melyet az ily r�p�vekn�l haszn�ltak, vagy n�met vagy olykor olasz.”¹⁴

A XVI. sz�zad v�g�re a r�p�vek kezdtek f�ggetlenedni �s k�zel�tettek az id�szaki sajt�hoz. Az els� id�szaki sajt� 1590-t�l jelent meg Relationes Semestrales¹⁵ c�men Lautenbach Konr�d szerkeszt�s�ben, f�l�vente, amely latin �s n�met nyelv� tud�s�t�sokat tartalmazott. 1597-t�l jelent meg f�l�vente a Historische Beschreybung K�llnben, Saleris Adolf kiad�s�ban.¹⁶ Ugyan ett�l az �vt�l kezdve Straub L�n�rd havonta adott ki r�p�veket, azonban mindegyiket m�s c�men. M�g N�metorsz�gban sz�mos ilyen kiad� l�tezett, addig Magyarorsz�gon egy sem. �gy a magyarok a R�k�czi-korban is k�lf�ldi lapokb�l �rtes�ltek a haz�nkban t�rt�nt esem�nyekr�l.

1605-ben¹⁷ m�r hetilap jelent meg N�metorsz�gban �s 1615-ben h�t hivat�sos �js�g�r� m�k�d�tt.¹⁸ Az els� rendes h�rlap 1606-ban l�tott napvil�got Strassbourgban Zeitung c�men, majd 1615-ben a Frankfurter Zeitung, 1622-ben a News Angli�ban, 1631-ban a Gazette Franciaorsz�gban¹⁹ �s majd sz�z �vvel k�s�bb 1705-ben k�vette a magyar Mercurius Hungaricus, latin nyelven. Ezek a kezdeti lapok Eur�p�ban n�met�l vagy latinul jelentek meg az 1700-as �vek elej�ig.

A XV. sz�zad egyik legn�pszer�bb �js�glapj�t M�ty�s kir�ly k�sz�tette 1456-ban N�metalf�ld�n,²⁰ amely az Erd�lybe bet�rt Drakula havasalf�ldi vajd�r�l adott h�rt. Sorozatos r�mtetteit egy elmenek�lt szemtan� elbesz�l�sei nyom�n adta el�. Legkor�bbi kiad�sa 1485-ben jelent meg Dracole Waida c�mmel, �s a szemtan� elbesz�l�s�t azzal toldja meg, hogy Drakula a magyar kir�ly fogs�g�ban kereszt�ny hitre t�rt, �s tr�nj�ra visszat�rve, embers�ggel uralkodott. E t�rt�neti val�s�gt�l elt�r� befejez�snek az volt a c�lja, hogy a magyar kir�ly mellett hangulatot keltsen.²¹ Az els� magyarorsz�gi r�p�vet²² Manilus J�nos²³ v�ndornyomd�j�ban Mogyor�k�m�nden²⁴ nyomtatt�k 1587-ben Newe Zeitung aus Ungern c�men²⁵�s a szigetv�ri pasa porty�z�s�r�l �s veres�g�r�l sz�mol be. Ugyan ez a nyomd�sz (K�kay-Buzinkay-Mur�nyi szerint) 1593-ban N�metl�v�n is kiadott egy �js�glevelet Newe Zeitung und Wundergeschicht c�men, ami a Konstantin�poly felett felt�nt �st�k�sr�l adott h�rt. Ezt az �js�glapot egy �vvel k�s�bb Johann Walo pozsonyi v�ndornyomd�sz az 1593. �vi n�gr�di csata versbe foglalt le�r�s�val egy�tt �jb�l kiadta (Zwo warhafftige Newezeitung …). T�rt�nik eml�t�s m�g egy 1586-os b�rtfai Newe Zeitungr�l �s egy 1595-ben k�sz�lt hazai �js�glapr�l is (Zeittung von Zenng …), de p�ld�nyaik egyel�re ismeretlenek.²⁶

1634-ben Brewer L�rinc l�csei nyomd�sz Roevid, de igen bizonyos Relatio …²⁷ c�men adott ki egy �js�glevet, ami Wallenstein cs�sz�ri t�bornok �rul�s�t �s kiv�gz�s�t adta h�r�l. Magyarorsz�gon ekkor kezdtek el foglalkozni a magyar nyelv fejleszt�s�vel �s a magyar nyelv� �js�g�r�s gondolat�val. K�s�bb a lapszerkeszt�k egy-egy �js�g programj�nak a meghirdet�sekor a magyar nyelv m�vel�s�t is c�ljaik k�z� sorolt�k.

Az els� napilap 1702. m�rcius 11-�n jelent meg Londonban Daily Courant c�men, m�g az els� magyar napilap, a Budapesti H�rad� 1848-t�l jelent meg heti hat alkalommal. Az els� tudom�nyos szakfoly�iratok 1665-t�l jenetek meg Eur�p�ban.

Az els� h�rlapok

Wiennerisches Diarium

A Wiennerisches Diarium 1703. augusztus 8-�n indult²⁸ I. Lip�t enged�ly�vel. Hetente k�tszer majd 1812-t�l hetente h�romszor, 1814-t�l pedig naponta jelent meg, negyedr�t alakban hat lev�len. A k�vetkez� �vt�l Wienerisches Diarium n�ven jelent meg 1780-ig, �s a mai napig fenn �ll Wiener Zeitung c�men.²⁹ Szint�n 1703-ban indult Postt�glicher Mercurius, amelyet a Diarium r�vid id� alatt kiszor�totta a piacr�l, a francia Gazette-hoz hasonl�an, a monarchia hivatalos �js�gja lett.

 Magyarorsz�gon legink�bb olvasott k�lf�ldi lap a Wienerisches Diarium volt, ami�rt sz�mos v�d �rte a b�csieket, hogy val�tlan h�reket k�z�lnek a magyarokr�l, rossz sz�nben t�ntetnek fel benn�nket. „... a f�lkent magyar rendek �gyeit, mint ellens�g folyv�st a legelferd�tettebb modorban igyekezett f�lt�ntetni. Zsarol�sokat, d�l�saikat, soha meg nem t�rt�nt k�ptelen kegyetlenked�seket fogott re�juk, vez�reiket tudatlanoknak, barb�roknak, egym�ssal �r�kk� visz�lykod�knak, �nz�knek, hiteget�knek fest�, diadalaikat elhallgatta vagy v�gtelen�l lekicsiny�tette, ellenben fegyvereiknek b�rmily csek�ly csorb�j�t nagy�tva hangos szavakkal k�rt�l�… �s a m�velt Eur�pa, k�l�n�sen a protest�ns N�metorsz�g, ezen k�zl�ny rosszakarat�, ferde tud�s�t�saib�l mer�t� ismereteit a magyar szabads�g h�bor�r�l.”³⁰

 Ennek a lapnak a hat�s�ra, ─ hogy a vel�nk rokonszenvez� orsz�gok ne a hamis b�csi h�rek alapj�n �t�ljenek meg, ─ sz�letett meg az els� magyar h�rlap, term�szetesen latin nyelven.³¹ 1705-t�l 1711-ig hetente majd havonta jelent meg. Thaly szerint kezdetben �t majd k�s�bb h�rmennyis�g f�ggv�ny�ben kevesebb oldalon. Arr�l, hogy a h�rlapot csak hazai vagy a k�lf�ldi k�z�ns�gnek sz�nt�k megoszlanak a n�zetek, de Thaly �ll�spontja t�nik a leghitelesebbnek, miszerint Eszterh�zy a magyar k�z�ns�gnek sz�nta a fejedelem azonban t�bbet l�tott a h�rlapban �s nagyobb t�vlatokban gondolkodott, ezzel k�t legyet �tve egy csap�ssal. Ahhoz azonban k�ts�g sem f�r, hogy a hangs�lyosabb c�lk�z�ns�g a k�lf�ldi volt. „… a nagy k�z�ns�g a haz�ban nyomtatott h�rlapok �ltal helyesen �rtes�ttess�k a t�rt�ntekr�l. S hogy k�l�n�sen a k�ls� orsz�gokban nem csak a korm�nyk�r�k tudj�k meg R�k�czi diplomatiai jegyz�keib�l a dolgok voltak�ppeni �ll�s�t, hanem a sz�lesebb �rtelemben vett k�z�ns�g is tud�s�ttass�k, tov�bb�, hogy a ”Wienerisches Diarium” tendentiosus k�zlem�nyeinek hitele �ltal�ban gy�kerest�l megingattass�k … adattak ki a kurucz lapok.”³²

Igazmond� Magyar Mercurius

A h�rlap �tlete Eszterh�zy Antalt�l sz�rmazik.³³ 1705. �prilis 14-�n k�rte R�k�czi fejedelmet, hogy t�mogassa a lapot mondv�n, ha nem is minden lesz igaz a lapban legal�bb nem a n�met hazugs�g lesz. A fejedelemnek tetszett az �tlet �s utas�t�st adott a v�rparancsnokoknak, hogy a jelent�sebb esem�nyek le�r�s�t a h�rlap sz�m�ra k�ldj�k el neki. �gy indult el az els� magyar h�rlap³⁴ 1705. m�jus�ban³⁵ Mecurius Hungaricus. 1708-ig a Mercurius Hungaricus nevet viselte majd 1708 �s 1710 k�z�tt a Mercurius Verdicus ex Hungaria³⁶ �s az utols� �vben �jra az eredeti n�ven adt�k ki. Az elnevez�s magyarra ford�tva, Igazmond� Mercurius, utal a keletkez�s�t kiv�lt� okra �s a h�rlap c�lj�ra is. Egy p�ld�ny�ra, amit 1705 tavasz�n adtak ki Szalay L�szl� tal�lt r� gr�f K�rolyi csal�d lev�lt�r�ban. K�s�bb m�g egy p�ld�ny el�ker�lt. Sajnos csak t�red�kek illetve k�ziratos m�solatok maradtak r�nk.

Az els� lapokhoz a haditud�s�t�sokat maguk a katonai vezet�k �rt�k �s k�ldt�k el a fejedelemnek, amit � val�sz�n�leg csak leford�ttatott latinra �s nem szerkesztette �t.³⁷ A fejedelem haditud�s�t�sra val� felh�v�s�nak leglelkesebben Botty�n �s Bercs�nyi tett eleget.³⁸ Ezek a jelent�sek, t�j�koztat�sok t�bbnyire magyarul �r�dtak, de sok latin sz�vegr�szt is tal�lunk benn�nk.

Anno 1705. Die 4-ta praesentis…d�lt�jban az fej�rv�ri mez�ben f�nt �rt hadnagy uram megverekedett az ellens�ggel, a hol is az ellens�gb�l kilenczet lev�gtanak, nyolczat peniglen elevenen hoznak. … In Castris ad F�ldv�r positis, dje 6. Junij Anno 1705.  A tud�s�t�sok legink�bb a harci mozzanatokra vonatkoztak. Anno 1705. Die 7.ma Junij. A lovas n�met d�lut�n circiter k�t �ra t�jba, maga mell� v�v�n vagy negyven gyalog r�czot, a kapu eleibe kij�ttenek mintegy n�gysz�z l�p�snyire, �s k�t truppbe �llv�n s az gyalogja az �rokba �s halmocsk�k mell� recip�lv�n magokat, egy ideig kem�ny pusk�z�st tettenek a v�lek ellenkez� katonas�g ellen; de v�gt�r�re minden tart�zkod�s n�lk�l rajtok menv�n a vit�zl� rend: nagy szalad�sra ejtett�k az ellens�get…³⁹

Az els� tud�s�t�sokb�l �ssze�ll�tott h�rlapnak olyan sikere volt, hogy a fejedelem elrendelte a heti megjelen�st. A h�rlap egy-egy p�ld�nya Lengyelorsz�gon kereszt�l eljutott Berlinbe �s a Sv�d kir�lyi csal�dhoz is. Thaly szerint XII. K�roly sv�d kir�lynak annyira tetszett a lap, hogy hetente szerette volna olvasni. 1705 november�ben Magyarorsz�gra �rkez� angol �s holland k�zvet�t� b�ke-biztosok is k�rtek a lapb�l, hogy a m�sik oldal �ll�spontj�t is megismerhess�k, ne csak a Diarium �ll�spontj�t ismerj�k.⁴⁰ A magyar nemess�g egy r�sze csak 1708-t�l olvashatta a h�rlapot: A p�ld�nyok „… aug. 20-�n expedi�ltattak sz�jjel L�cs�r�l, egy r�szt R�k�czi udvar�hoz, m�s r�szt ki Lengyelorsz�gba �s Krakk�n �t a bart�s�gos k�lf�ld egy�b �llamaiba, s v�gre k�zvetlen�l is a haz�ban, n�mely el�kel� f�rfiak sz�m�ra.”⁴¹

A Mercuriust kezdetben L�cs�n nyomtatt�k, majd az esem�nyek alakul�sa miatt a b�rtfai nyomd�hoz rendelt�k a kiad�st (1710. m�rcius 19),⁴² 1710. �prilist�l pedig Kass�n nyomtatt�k. Az 1707-es kiad�sokba a magyar esem�nyek mell� m�r k�lf�ldi h�rek is beker�ltek Thaly szerint. Az 1708. �v egyik augusztusi sz�ma pedig n�gy oldal terjedelemben jelent meg �s besz�molt a trencs�nyi �tk�zetr�l, igaz ekkor m�r csak k�thetente vagy havonta jelent meg. 1710-t�l pedig m�r csak havonta jelent meg. Thaly K�lm�n kutat�sai alapj�n �gy gondolta, hogy az els� sz�mt�l kezdve hetente, majd havonta jelent meg a Mercurius. Val�j�ban t�bb forr�s is azt er�s�ti meg, hogy ugyan szerett�k volna  rendszeresen megjelentetni, ig�ny is lett volna r�, azonban a h�bor�s k�r�lm�nyek miatt ez nem val�sult meg. A m�sodik sz�m 1705 augusztus�ban jelent meg. 1706 �s 1708 augusztusa k�z�tti id�szakb�l pedig nem ismert egyetlen p�ld�ny sem. Azt nem tudni, hogy az�rt mert nem jelent meg vagy az�rt, mert elkeveredett az id�k sor�n. Az utols� ismert sz�m�t 1710. m�rcius 26-�n nyomtatt�k. Az els� magyar h�rlap p�ld�nysz�m�t Thaly 60 �s 100 k�z� teszi.

Az Igazmond� Magyar Mercurius 6 �ven kereszt�l t�bb� - kev�sb� rendszeresen megjelenve t�j�koztatta a magyarorsz�gi esem�nyekr�l a k�lf�ldi �llamok vezet�it �s a magyar nemess�g egy r�sz�t. A kor eur�pai orsz�gaihoz k�pest ugyan k�s�n �s kiss� akadozva (a h�bor�s id�szak miatt) indult meg n�lunk a h�rlapkiad�s, de ann�l fontosabb szerepet t�lt�tt be a k�lf�ldi diplom�ci�ban. Az mindenk�ppen elmondhat�, hogy nagy teljes�tm�ny volt a h�rlapot �sszehozni az adott h�bor�s k�r�lm�nyek k�z�tt. A Mercurius a kuruc mozgalom hivatalos h�rszolg�lat�t v�gz� hadi �s diplom�ciai tud�s�t� �js�gk�nt nemzetk�zi szinten is nagy �rdekl�d�sre tartott sz�mot. C�lj�t el�rte, hiszen j� szolg�latot tett a R�k�czi szabads�gharc �gy�nek k�lf�ldi meg�t�l�s�ben.

Sz�mos adat vitatott a Mercurius k�r�l (keletkez�s ideje, megjelen�s gyakoris�ga, p�ld�nysz�m), ami r�szben a kezdeti kutat�sok pontatlans�g�nak tudhat� be. Thaly k�t eredeti �s egy k�zzel m�solt p�ld�nyt tal�lt, a t�bb p�ld�ny csak t�red�kes form�ban maradt fent. (L�sd mell�kletek 1. sz�m� t�bl�zat.) A h�rlap keletkez�s�t �s t�rt�net�t Thaly K�lm�n dolgozta fel a legm�lyebben.

Eur�pa szerte a kezdeti �js�glevelek �s h�rlapok tartalm�nak jelent�s r�sz�t h�bor�s illetve katonai h�rek tett�k ki. Az els� magyarorsz�gi h�rlap l�nyeg�t tekintve katonai h�rlap, volt, nem tartalmazott m�s h�reket. Az eg�sz lap haditud�s�t�sokb�l �llt. Ez�rt joggal mondhatjuk, hogy a magyar sajt� a magyar katonai sajt�val indult �tj�ra.

Nova Posoniensia

A R�k�czi- szabads�gharc lever�se visszavetette az �ppen sz�let� magyar h�rlapirodalmat. A szatm�ri b�kek�t�s ut�n csak t�z �vvel jelent meg a m�sodik magyar h�rlap a Nova Posoniensia¹⁶ 1721-ben hetente B�l M�ty�s szerkeszt�s�ben. El�fizet�i �ra postak�lts�ggel 6 forintot tett ki.¹⁷ F�leg k�lf�ldr�l �tvett eur�pai tud�s�t�sokat �s r�vid h�reket tartalmazott, m�g mindig latinul. Az �js�g elej�n a legt�volabbr�l �rkez� h�rek szerepeltek csoportos�tatlanul, legv�g�l pedig a magyarorsz�gi h�rek, amelyek a v�rmegyei �l�sekr�l sz�moltak be. A lapnak volt egy h� v�gi mell�klete is, amelyben �sszefoglalta a nagyobb esem�nyeket. Az �js�g 1722-ban a jezsuit�k kez�re ker�lt �s �gy fokozatosan megsz�nt a m�sodik magyar h�rlap is.

Felhaszn�lt irodalom

• Alfred Schiemer: Ein st�ck �sterreich, Die Wiener Zeitung – Stationen einer seit �ber 300 Jahren w�hrenden Geschichte; http://www.wienerzeitung.at/DesktopDefault.aspx?TabID=4602&Alias=support Let�lt�s ideje: 2008.10. 20.
• Ballagi G�za: A politikai irodalom Magyarorsz�gon 1825-ig. A politikai Irodalom megindul�sa; Budapest; Franklin-T�rsulat; 1888.
• Benda K�lm�n: Mercurius Veridicus; Az els� hazai h�rlap hasonm�s kiad�sa 1705-1710; Budapest; 1979; Magyar Helikon
• Buzinkay G�za: Kis magyar sajt�t�rt�net; http://mek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm#29 Let�lt�s ideje: 2008. 10. 13.
• Csiff�ry Tam�s: M�diat�rt�net I. (Magyar sajt� t�rt�nete a kezdetekt�l a XIX. sz�zad utols� harmad�ig) http://tulipan.vjrktf.hu/modul/mcs149_CSiffaryT.doc Let�lt�s ideje: 2008. 10. 19.
• Dezs�nyi B�la: A magyar h�rlapirodalom els� sz�zada; Budapest; 1941; OSZK
• Dezs�nyi B�la: Sajt�t�rt�net OSZK; Budapest; 1951; V. K. M. II. sz. Jegyzetsokszoros�t� Iroda;
• Kos�ry Domokos: Bevezet�s a magyar t�rt�nelem forr�saiban �s irodalm�ba (1711-1825); Budapest; 1954; M�velt N�p K�nyvkiad�
• K�kay Gy�rgy: A magyar h�rlap- �s foly�iratirodalom kezdetei (1780-1795); Budapest; 1970; Akad�miai Kiad�
• K�kay Gy�rgy─Buzinkay G�za─Mur�nyi G�bor: A magyar sajt� t�rt�nete; A Magyar �js�g�r�k Orsz�gos Sz�vets�ge ─ a B�lint Gy�rgy �js�g�r�-iskola kiad�sa; P�csi Nyomda Rt.; ISBN 963 7115 16 1
• A Magyar sajt� t�rt�nete I. 1705-1848; szerkesztette K�kay Gy�rgy; http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/1.html Let�lt�s ideje: 2008. 10.10.
• Szimonidesz Lajos: II. R�k�czi Ferenc hadi �js�gja; In. Magyar K�nyvszemle; 1939. IV. f�zet; Budapest; Magyar Nemzeti M�zeum Orsz�gos Sz�chenyi K�nyvt�ra; 341-352 p.
• Thaly K�lm�n: Az els� hazai h�rlap. (»Mercurius Veridicus ex Hungaria« 1705–1710) �rtekez�sek a t�rt�nelmi tudom�nyok k�r�b�l. VIII. 4. Budapest, 1879 http://mek.oszk.hu/04900/04987/04987.htm Let�lt�s: 2008. okt�ber 9.
• Thaly K�lm�ny: Nyomtatott h�rlapok a kuruczvil�gban, 1705-1708 T�rt�neti �rtekez�s; In. Vas�rnapi �js�g; Pest, M�rczius 18-�n 1866. 13. �vf. 122-123 p.
• Thaly K�lm�ny: Nyomtatott h�rlapok a kuruczvil�gban, 1705-1708 T�rt�neti �rtekez�s; In. Vas�rnapi �js�g; Pest, M�rczius 25-�n 1866. 13. �vf. 138-139 p.