Sajt� ellen�rz�s a XVIII. sz�zad v�g�n �s a XIX. sz�zad elej�n

H�res cenz�ra rendeletek

A cenz�ra gyakorlatilag egyid�s a r�p�vekkel, h�rlapokkal. Mindig is l�tezett; csak hol szigor�tott rajta az uralkod� hatalom, hol laz�bbra fogta a gyepl�t. M�g miel�tt megadt�k volna egy lapnak a kiad�i enged�lyt, m�r cenz�r�hoz k�t�tt�k a megjelen�st. A kezdeti h�rlapirodalom cenz�r�j�nak szigora is az uralkod�t�l �s a politikai-hadi helyzett�l f�gg�tt csak �gy, mint a k�s�bbi korokban. Mint a sakkban, minden l�p�s ut�n j�n az ellenl�p�s a sajt� �s a cenz�ra harc�ban sem volt ez m�sk�nt. Az �r�k, szerkeszt�k, kiad�k mindig igyekeztek megtal�lni az �gynevezett kiskapukat, hogy elmondhass�k v�lem�ny�ket, t�j�koztathass�k olvas�ikat.

Az els� cenz�ra hivatalt Berthold mainzi v�laszt� fejedelem �ll�totta fel sz�kebb tartom�ny�ban 1486-ban.¹ Az els� cenz�ra rendelkez�sek szerint m�r s�lyos p�nzb�rs�ggal s�jtott�k azokat, akik b�rmilyen k�nyvet el�zetes enged�ly n�lk�l mertek kinyomtatni. De ugyan �gy b�ntett�k azokat is, akik tiltott k�nyveket olvastak vagy terjesztettek.

Olaszorsz�gban a XV. sz�zadt�l a p�p�k adtak ki bull�kat a cenz�r�ra vonatkoz�an.  VIII. Ince p�pa az 1487-ben kiadott bull�j�ban minden nyomd�szt arra k�telez, hogy a hozz� ker�l� k�ziratokat nyomtat�s el�tt egyh�zi cenz�r�nak ny�jtsa be² VI. S�ndor p�pa 1501-ben kiadott bull�j�val szint�n meger�s�tette el�dje rendelet�t. 1515-ban X. Leo, bevezette az el�zetes egyh�zi cenz�r�t. VI. P�l p�pa pedig list�t adott ki a tiltott k�nyvekr�l. A p�p�k bull�i f�leg a k�nyvekre �s Biblia sokszoros�t�sokra vonatkoztak; ezeket is vall�si illetve erk�lcsi szempontb�l vizsg�lt�k legink�bb. A XVI. sz�zadt�l a n�met cs�sz�rok is k�vett�k Olaszorsz�g p�ld�j�t. II. Rudolf 1584-ben kiadott rendelet�vel³ a k�nyvnyomtat�s kir�lyi privil�gium lett. II. Ferdin�nd a cenz�r�t az egyetemekre b�zta, mert azok akkor a jezsuit�k kez�ben voltak. III. K�roly pedig elrendelte, hogy nyomd�kat csak ott lehet fel�ll�tani, ahol egyetem van.

A kezdeti ellen�rz�st az uralkod�khoz �s az egyh�zhoz lehet k�tni. A r�p�vek id�szak�ban m�g nem besz�lhet�nk politikai h�rlapokr�l, mivel ezek kiad�sa legink�bb egy-egy hadiesem�nyhez kapcsol�dtak �s az �ri�si inform�ci�hi�nyon pr�b�ltak seg�teni. Nem is volt akkora nyilv�noss�guk, mint a k�s�bbi id�szaki lapoknak. Tekintettel arra, hogy akkoriban ezek voltak az egyetlen „hiteles” �rott h�rek, hatalmas befoly�ssal b�rtak azokban a k�r�kben, ahov� eljutottak.

M�ria Ter�zia �s II. J�zsef kev�sb� volt szigor� a h�rlapok szab�lyoz�sa tekintet�ben.⁴ T�mogatt�k a lapind�t�si k�relmeket is. M�ria Ter�zia 1772. m�rcius 23-i cenz�ra rendelete „minden nyomd�t a pozsonyi k�nyvvizsg�l� bizotts�g fel�gyelete al� helyezett, s minden nyomtatv�ny megjelen�s�t �llami enged�lyhez k�t�tt. A legf�bb ellen�rz�st a b�csi cenz�ra veszi �t, amelynek d�nt�sei a magyar hat�s�gok �ll�spontj�val szemben is �rv�nyes�lnek. A cenz�ra legf�bb vezet�je B�csben 1760-t�l Von Swieten, M�ria Ter�zia felvil�gosult szellem� tan�csad�ja volt.⁵ A hazai cenz�ra �gyekben a Helytart� Tan�cs egyh�zi bizotts�ga d�nt�tt, amelynek eln�ke az esztergomi �rsek volt. Cenzorai pedig f�leg jezsuit�kb�l �lltak. M�ria Ter�zia uralkod�sa alatt indult el az a folyamat, amelynek sor�n a cenz�rai feladatokat az egyh�z kez�b�l fokozatosan �ttett�k az �llami hivatalokhoz. 1764-t�l egyetlen jezsuita sem volt m�r tagja a cenz�ra bizotts�gnak⁶ Am�g a k�nyvcenz�ra egyszeri ellen�rz�st jelentett, addig a sajt� ellen�rz�s �lland�an v�ltoz� ig�nyeket t�masztott mind a cenzorok, mind a kiad�k r�sz�re. „A h�rlapcenzor nemcsak azt rendeli el, hogy mit nem szabad meg�rni, hanem az is, hogy mir�l kell okvetlen�l �rni”⁷

II. J�zsef 1781. j�nius 11-i cenz�ra rendelete⁸  „� fels�ge legmagasabb feladat�nak tal�lta, a k�nyvvizsg�lat eddigi m�dj�n v�ltoztatni, hogy azt j�v�re k�nnyebb� �s egyszer�bb� tegye. E c�lb�l rendeli, hogy ezent�l … csak egy B�csben m�k�d� k�nyvvizsg�l�-f�bizotts�g (B�cher-Zensur-Hauptkommission) �lljon fenn … az eddigi k�nyvvizsg�l� bizotts�gok (Zensur-Kommissionen) az egyes tartom�nyokban feloszlattatnak, csup�n egy-egy k�nyvvizsg�l�-hivatal (B�cher-Revisions-Amt) tartatik fenn minden tartom�nyban. … Minden ellen, mai erk�lcstelens�get �s ronda sz�sz�ty�rs�got tartalmaz, amib�l tanuls�g �s okul�s soha nem mer�thet�, szigor�nak kell lenni; ann�l eln�z�bben azonban minden munka ir�nt, amelyben tudom�ny, ismeretek �s tisztess�ges elvek foglaltatnak. Munk�k, melyek a katolikus �s gyakran a kereszty�n vall�st rendszeresen ostromolj�k, �ppoly kev�ss� t�rhet�k, mint azok, melyek … a szent vall�st a nyilv�noss�g el�tt g�ny �s nevets�g t�rgy�v� teszik.  …  B�r�latok, hacsak nem g�nyiratok, b�rkit �rjenek is az orsz�g fejedelm�t�l az utols�ig, k�l�n�sen akkor, ha a szerz� a maga nev�t ki nyomtatja s ez �ltal a dolog val�dis�ga fel�l j�t�ll�st v�llal mag�ra, - nem tilthat�k el, mert minden igazs�gszeret� embernek �r�lnie kell, ha az igazs�g ezen �ton tudom�sra jut. Eg�sz munk�k, id�szaki iratok – f�lt�ve, hogy hasznos dolgokat is tartalmaznak, - egyes botr�nyos kifejez�sek miatt nem tilthat�k el. … Ami ez egyes tartom�nyokban nyomtat�sra sz�n dolgozatok kiad�s�t illeti, minden valamireval� munka, mely a tudom�nyra �s a vall�sra l�nyeges befoly�ssal van, j�v�hagy�s v�gett a b�csi cenz�ra el� terjesztend�, … valamely, a t�rgy k�r�l szakavatott tud�s, tan�r, vil�gi vagy egyh�zi fels�s�g bizony�tv�ny�val �s n�val��r�s�val l�tand� el, hogy semmi olyast nem tartalmaz, ami a vall�ssal, a j� erk�lccsel �s az orsz�gos t�rv�nyekkel ellenkezn�k, s ehhez k�pest az orsz�gos t�rv�nynek megfelel. Azonban mindenkinek, aki az eltilt�s �ltal net�n s�rtve �rezn� mag�t, szabads�g�ban �ll, saj�t k�lts�g�re, a munka k�rd�ses r�sz�t rev�zi� v�gett a k�nyvvizsg�l�-bizotts�g el� terjeszteni. Ami a hirdet�seket, �js�gokat , im�ds�gokat, stb. illeti, ezek az egyes orsz�gos hat�s�gok mellett fenn�ll� s cenz�ra �gyekben refer�l� tan�cs �ltal csak r�vid �ton vizsg�land�k meg; ugyanez a tan�cs �gyel fel arra, hogy az im�ds�gok az egyh�z val�di szellem�ben legyenek �rva, s ugyan ez adja ki az »imprimatur«-t. Miut�n k�lf�ldr�l az �r�k�s tartom�nyokba behozott �s beeresztett k�nyvek ut�nnyom�sa meg van engedve, … »reimprimatur« enged�lyz�s minden korl�toz�s n�lk�l az egyes orsz�gos hat�s�gokat illeti meg.  … minden oly munka, mely B�csbe bebocs�t�stnyer, … tov�bbi akad�lyoknak n e legyen kit�ve, eme h�rmas megjel�l�s �ltal »admittitur«, »permittitur«, »toleratur« … oly munka melynek ut�nnyom�sa minden gondolkoz�s n�lk�l megengedhet�, …”⁹

A cenz�ra k�zpontos�t�si t�rekv�sei f�leg a k�nyvek kiad�s�t �rintett�k, a h�rlapok ellen�rz�s�t meghagyta helyi szinten. Egy m�sik rendelete �rtelm�ben az el�zetes cenzori enged�ly n�lk�l kiadott lapok 6-12, de ak�r 24 duk�tos b�ntet�st is kaphattak. K�s�bb ez az �sszeg felment 100-ra.¹⁰ 1781-ben az egyik lap egy n�psz�ml�l�s ut�n a lakoss�gra vonatkoz� statisztikai adatokat tett k�zz�, ez�rt II. J�zsef megtiltotta az �llam bels� erej�re vonatkoz� adatok k�zl�s�t¹¹

1789. J�nius 10-�n bevezett�k az �js�gb�lyeget, amely egy fajta ad� volt a sajt�nak �s ezzel plusz k�lts�get jelentett a kiad�knak, �gy azok el�fizet�ink sz�ma cs�kkent.¹² Tov�bb� nem lehetett az uralkod�t, a vall�st, az �llamot vagy a j� erk�lcs�t s�rt� dolgokr�l �rni. A legt�bb forr�s II. J�zsef cenz�ra szab�lyoz�s�t, az �t k�vet� uralkod�khoz k�pest enyh�nek �t�lek, mivel kezdetben a tudom�nyos foly�iratokat nem engedte betiltani. K�kay, A magyar h�rlap- �s foly�iratirodalom kezdetei c�m� munk�j�ban azonban r�szletesen bemutatja, a cenzori tev�kenys�g szorgalmas �s apr�l�kos munk�j�t.

II. J�zsef hal�la ut�n a kancell�ria a b�csi magyar �js�gok sz�m�ra kidolgozott egy utas�t�st, amely a k�vetkez�ket tartalmazta: az �js�gok csak olyan h�reket tartalmazhatnak, melyeket mindenki tudhat, ker�lni kell mindent, ami bizalmatlans�got, f�lelmet, gyanakv�st kelthet. Kiv�ltk�ppen tilos az �js�g�r�nak egy�ni v�lem�nynyilv�n�t�saival k�s�rni a h�reket, mert ez a k�z�ns�gben, de kiv�lt az egyszer�bb emberekben kedvez�tlen hat�st kelthet. A belf�ldi h�rekben ker�lj�k mindazt, ami a korm�ny int�zked�seit a k�z�ns�g szem�ben kisebb�ten�, az engedelmess�gre k�ros hat�ssal lehetne �s cs�kkenten� az uralkod� szem�lye ir�nti tiszteletet. Semmilyen k�zlem�ny, mely ellen�ll�sra, nyugtalans�gra, l�zad�sra vezethetne, meg nem t�rhet�. Ily esem�nyek nagy �vatoss�ggal kezelend�k a paraszts�g miatt. Az orsz�ggy�l�sr�l semmit sem szabad elsietve k�z�lni, de f�leg ne merjen az �js�g�r�, arr�l elm�lkedni. A felt�n�st kelt� besz�deket ne k�z�lj�k, a k�z�lhet� besz�dek sz�veg�t az orsz�ggy�l�si napl�b�l mer�ts�k. Az �llamvall�st s�rt� h�rad�st k�z�lni nem szabad, �ltal�ban pedig ker�lni kell mindent, ami a felekezetek k�z�tt ellent�teket sz�tja. M�s orsz�gok forradalmair�l, de kiv�ltk�ppen a n�metalf�ldi zavarg�sokr�l csak a Wiener Zeitung h�reit szabad k�z�lni.¹³

II. Lip�t az 1790. augusztus 6-i cenz�ra rendelettel¹⁴ azonban m�r b�kez�bben b�nt a megszor�t� int�zked�sekkel. Ennek �rtelm�ben nem lehetet f�lelmet, gyan�t vagy bizalmatlans�got kelt� h�rt k�z�lni. „Mell�zni kell minden olyan k�zlem�nyt, mely a korm�ny tekint�ly�t vagy a fejedelem ir�nt tartoz� tiszteletet �s h�s�get csorb�tan�, hogy az itt-ott el�fordul� paraszt-mozgalmakat vagy a f�ldesurak elleni zavarg�st, vagy a ked�lyt ingerl� orsz�ggy�l�si besz�deket el kell hallgatni, valamint a vall�si gy�l�ls�get �breszt� tud�s�t�sokat, v�gre a k�lf�ldi forradalmi mozgalmakr�l csak azokat szabad k�z�lni, amik a b�csi n�met �js�gokban megjelentek.”¹⁵ Ugyanennek a rendeletnek a sz�vege Kos�ry szerint: „… el kell hallgatni a parasztmozgalmakat, az er�lyesebb orsz�ggy�l�si besz�deket, a k�lf�ldi forradalmi esem�nyekr�l csak annyit szabad k�z�lni, amennyit a hivatalos Wiener Zeitung k�z�l.”¹⁶ Ugyanennek a rendeletnek egy m�sik r�szlete Pajkossy G�bor szerint. „… minden olyan k�nyvet �s munk�csk�t, amely a vall�sra �s az �llamra s�relmes �s �rtalmas, v�g�l b�rmit tartalmaz, ami ellent�tes a j� erk�lcs�kkel, vissza kell utas�tani … mivel az �llamban a k�znyugalom meg�rz�se a legf�bb t�rekv�s, mindazt, ami azt megzavarja, t�vejg�st, egyenetlens�get �s meghasonl�st id�z vagy id�zhet el� … �rtalmasnak �s k�zb�k�vel ellent�tesnek kell tekinteni, k�vetkez�s k�ppen ilyen tartalm� k�nyvek �s r�p�vek … tiltassanak el. … a kinevezett k�nyvvizsg�l�knak, azt parancsolj�k meg k�l�n �s szigor�an, hogy a lehet� legalaposabban tarts�k magukat a k�nyvek vizsg�lat�r�l kiadott szab�lyrendeletekhez …”¹⁷

II. Lip�t �s P�lffy level�b�l kider�l, hogy a cenzor felel�ss�ge, ha nem enged�lyezett h�r jut �t illetve, hogy voltak olyan h�rek, amelyek k�zl�s�t a b�csi lapoknak enged�lyezt�k a magyar lapoknak viszont nem.¹⁸ II. Lip�t uralkod�sa alatt a cenz�ra �s a v�mhivatalok k�l�n�s figyelmet ford�tottak a k�lf�ldr�l �rkez� lapok �s k�nyvek ellen�rz�s�re; munk�jukba a rend�rs�g is bekacsol�dott.¹⁹ E tekintetben nem csak a k�lf�ldr�l mag�n szem�lyeknek �rkez� csomagokat, post�kat �s k�nyvkeresked�ket ellen�rizt�k, hanem a k�v�h�zakat is, ahol a vend�gek nyilv�nosan olvashatt�k a k�v�h�z �ltal el�fizetett lapokat.

I. Ferenc 1795. febru�r 25-i �ltal�nos k�nyvvizsg�lati rendelete nem csak a k�nyvekre, hanem minden nyomtatott term�kre kiterjedt. A rendelet �rtelm�ben a k�nyv�rusokn�l �s mag�n szem�lyekn�l l�v� tiltott k�nyveket elkobozhatt�k �s 50 forint p�nzb�ntet�sre �t�lt�k, fizet�sk�ptelens�g eset�n b�rt�nb�ntet�st �s testi feny�t�st szabtak ki. A cenzorok �ltal „imprimtur” jelz�ssel ell�tott term�keket lehetett csak kinyomtatni. A „omissis deletis” jelz�s� p�ld�nyokat a k�ziratban t�r�lt szavak �s helyek kihagy�s�val lehetett kiadni.²⁰ 1803-ban un. recenz�r�l� bizotts�got �ll�tottak fel B�csben, amely a II. J�zsef ideje alatt megengedett k�nyveket vizsg�lta fel�l. A r� k�vetkez� �vt�l pedig k�lf�ldr�l �rkez� k�nyvet tartalmaz� csomagot fel kellett bontani �s �tvizsg�lni. Csak ezut�n lehetett tov�bb�tani a k�nyveket a c�mzettnek. Az 1804. m�rcius 4-i 2703. sz�m� Helytart� Tan�cs rendelete alapj�n meghat�rozt�k azokat a k�lf�ldi lapokat, amelyeket nem lehet olvasni.²¹ A rendelet hat�lya a k�lf�ldi k�vetekre, diplomat�kra, t�bornokokra �s a legf�bb udvari m�lt�s�gokra azonban nem terjedt ki.²² K�s�bb ez al�l a tilalom al�l a n�met �js�gok mentes�ltek.

Az els�, 1804-es lista 108 megengedett h�rlapot tartalmazott, amelyek k�z�tt 7 francia, 6 angol �s olasz, 2 lengyel 1 magyar, 2 cseh �s 84 n�met volt. Ezenk�v�l megszabta, hogy melyiket lehet eg�sz vagy f�l �vre el�fizetni. A posta ezeket term�szetesen nem a meg�rkez�s napj�n tov�bb�totta az el�fizet�nek, mert a cenzor az el�zetes cenz�ra �rtelm�ben m�g �tolvasta �ket. A megrendelhet� h�rlapok jegyz�k�t minden �vben kiadta a kancell�ria. 1814-ben 101, 1818-ban 121 �s 1822-ben 107 lap el�fizet�s�t enged�lyezt�k.²³

A cenzorok szeme mindent �szrevett �s a tolluk vastagon fogott, hiszen az ellen�rz�s�k�n �tcs�szott h�rek�rt �ket vont�k felel�ss�gre. A h�rlapok szerkeszt�i sokat panaszkodtak a cenz�ra szigora miatt �s s�ket f�lekre tal�lva elkezdt�k keresni az �gynevezett kiskapukat. Am�g nem volt egys�ges cenzori vizsg�lat addig az �r�k �s szerkeszt�k gyakran �ltek azzal a lehet�s�ggel, hogy ha a b�csi cenzor elutas�totta az �r�sokat, azt elk�ldt�k Kass�ra, Pozsonyba vagy Sz�kesfeh�rv�rra. �gy el�fordulhatott, hogy egy elutas�tott �r�st egy m�sik cenzor enged�lyezett.

Az 1810-1820-as �vekben az ellen�rz�s szigorod�sa keret�ben megtiltott�k a k�lf�ldi sajt�term�kek h�reinek a k�zl�s�t, illetve magukat a k�lf�ldi k�nyvek �s h�rlapok terjeszt�s�t. Megtagadt�k a k�lf�ldre sz�l� �tlevelek kiad�s�t, m�g a hallgat�k sem juthattak ki a k�lf�ldi egyetemekre. „1816-ban … a k�z�ns�g j�kedv�nek meg�v�sa �rdek�ben, az �js�gokb�l, r�piratokb�l t�r�lni kell a dr�gas�got feleml�t� vagy azzal foglalkoz� cikkeket, mert »azok csup�n az emberek lehangol�s�t �s a k�z�ns�g aggaszt�s�t eredm�nyezik«”²⁴ 1820-ban a k�lf�ldi politikai lapok ut�n a tudom�nyos lapokat kitiltott�k az orsz�gb�l, �s m�g �berebben figyeltek a cenzorok.²⁵