ISMERTEBB MAGYAR HADITUD�S�T�K AZ ELS� VIL�GH�BOR�B�L

B�r� Lajos 1880 augusztus 22-�n sz�letett B�csben. Iskol�it Egerben �s Budapesten v�gezte. �js�g�r�ssal pr�b�lkozott, de a lapot megsz�ntett�k. Nagyv�radra k�lt�z�tt, ahol a Szabads�g c�m� lap munkat�rsa lett. A Napl� munkat�rsa lett �s rendszeresen k�ld�tt cikkeket a Budapesti Napl�nak is. V�szi Jol�nnal B�csbe k�lt�z�tt, ahol sikeres novella�r� lett. A h�bor� kit�r�sekor a V�szi J�zsef �ltal szerkesztett Pester Lloyd haditud�s�t�ja lett. Emellett sz�mos b�ket�rgyal�sokat s�rget� cikket �rt a Vil�gba. A K�rolyi korm�nyban egy ideig k�l�gyi �llamtitk�rk�nt m�k�d�tt, majd Londonba k�lt�z�tt. Megismerkedett a filmez�ssel, k�s�bb filmv�llalatot alap�tott �s egyfelvon�sos dr�m�kat �rt, amelyeket az angol sz�nh�zak a mai napig j�tszanak. 1948 szeptember 9-�n halt meg.

Dr. J�szi Oszk�r 1875 m�rcius 2-�n sz�letett Nagyk�rolyban. Budapesten szerzett jogi diplom�t. A sz�zadfordul�n bar�taival megalap�totta a Huszadik Sz�zad c�m� foly�iratot, amely k�s�bb a J�szi vezette T�rsadalomtudom�nyi t�rsas�g hivatalos lapja lett. 1906 �s 1919 k�z�tt a Huszadik Sz�zad f�szerkeszt�je �s a Vil�g vez�rcikk �r�ja. 1915- 1916 a Vil�g haditud�s�t�ja volt, hosszabb id�t t�lt�tt a keleti �s a d�li frontokon. Bej�rta Szerbi�t, Alb�ni�t �s Montenegr�t. Nem sodorta el a h�bor�s lelkesed�s, mint sok m�s koll�g�j�t, mindv�gig kitartott pacifizmusa mellett. Az �szir�zs�s forradalom kit�r�se ut�n a K�rolyi-korm�nyban a nemzetis�gi �gyek t�rca n�lk�li minisztere lett, err�l a posztr�l 1918-ban lemondott. Majd elhagyta az orsz�got �s a B�csi Magyar �js�gn�l dolgozott. K�s�bb Ohio �llamban telepedett le �s az Oberlin szociol�gia professzora lett. 1957-ben itt is halt meg, �s 1991-ben hazahozatt�k �s a Farkasr�ti temet�ben helyezt�k el.

Kisfaludi Str�bl Zsigmond 1884 j�lius 1-�n sz�letett Als�rajkon. Gyerekkor�ban keny�rb�l form�zta els� szobrait. Kor�n ker�lt az Iparm�v�szeti Iskol�ba Budapestre. �szt�nd�jait tanulm�nyi utakra k�lt�tte, �gy bej�rta szinte eg�sz Eur�p�t. A h�bor�ban P�r Bertalannal �s Medny�nszky L�szl�val a 11. T�z�rezredhez vonult be, ahol M�rffy �d�n lett a parancsnokuk. K�s�bb a sajt�sz�zadhoz ker�lt, ahol tiszteket mint�zott meg. A h�bor� utols� �veiben �jb�l beh�vt�k, de nem m�gsem ker�lt a frontra, mert megb�z�st kapott a gorlicei �tt�r�st meg�r�k�t� eml�km� elk�sz�t�s�re. A h�bor� ut�n sok szobrot k�sz�tett, t�bb k�z�l�k mai is l�that� k�ztereken. 1975 augusztus 14-�n hat meg. 

Medny�nszky L�szl� 1852. �prilis 23-�n sz�letett, Beck�n. Gyenge testalkat� volt ez�rt sz�lei �vt�k mindent�l. M�g besz�lni sem tudott rendesen, amikor m�r els� rajzait pr�b�lgatta. 1872-ben beiratkozik a m�ncheni fest�szeti akad�mi�ra, majd P�rizsba utazik, ahol Isidore Pils lesz a mestere, aki h�bor�s fest�nek sz�m�tott, a kr�mi h�bor�ban vett r�szt �s festett k�peket. 1876 tel�n kezdi megfesteni a csavarg�k �s alkoholist�k vil�g�t. Egyre ismertebb lesz. Mikor meg hallotta, hogy az Etna kit�r�se v�rhat�, �lland� mehetn�ke arra k�sztette, hogy a helysz�nre utazzon. Megm�szta a t�zh�ny�t �s eg�szen a perem�ig mer�szkedett. Ott volt a szegedi �rv�zn�l, gondozta a j�rv�ny �ldozatait, 1912-ben figyeli a t�ntet�seket. Nem v�letlen teh�t, hogy a hatvank�t �ves fest� jelentkezik a frontra (�s ehhez minden protekci� ig�nybe is vesz), hogy a helysz�nr�l figyelhesse az esem�nyeket. Kezdetben m�g romantikus elk�pzel�sei vannak a h�bor�r�l, de k�s�bb ki�br�ndul ebb�l �s ez a ki�br�ndul�s hozza l�tre h�bor�s k�peinek d�bbenetes v�zi�it. A fest� szinte minden fronton megfordult, a gal�ciai csatatereken, Szerbi�ban, D�l- Tirolban. Ahol csak tudott minden�tt a t�zvonal k�zel�ben volt. 1916-ban egyszer meg is sebes�lt, �s ott kellett hagynia a frontot, egy id�re visszament B�csbe. A b�csi m�teremben festi meg a harct�ren k�sz�tett v�zlatait. A d�lnyugati fronton k�tsz�zhuszonh�rom nagyobb rajzot �s n�gysz�ztizenk�t kisebb rajzot k�sz�tett. 1917 okt�ber�ben ism�t az olasz frontra indul, de eg�szs�gi �llapota miatt vissza kell t�rnie B�csbe. 1919. �prilis 17-�n halt meg.

Moln�r Ferenc �gy eml�kezik meg r�la: „Az els� l�p�s az ellens�gt�l elh�d�tott f�ld�n:[1]pontonh�don �tment�nk Szerb-Mitrovica, ahol magas p�zn�n piros- feh�r- k�k horv�t z�szl�t mos az es� tark�ra. Az els� ember, akit ebben a halott faluban l�tok, b�r� Medny�nszky L�szl�, a magyar fest�. A szit�l� es�ben egy kopasz f�hoz t�maszkodva �ll �s rajzol a k�nyv�be. A karj�n a haditud�s�t�k s�rga- fekete szalagja, fej�n katonasapka. F�radhatatlanul �s �tszellem�lten j�rja a frontot, valami f�ld�nt�li l�tv�ny ez a l�ngesz� �regember, aki hatvann�l t�bb esztendej�vel minden f�radalomban �s nyomor�s�gban r�szt vesz, a nap minden �r�j�ban rajzol - rajzol az �tegek mellett �lve, mik�zben az �tegek l�nek, rajzol a dombokon, ahol a l�ba el�tt csap�d� orosz puskagoly�k z�rgetik a sz�raz f�vet…”[2]

Medny�nszky h�bor�s k�pei k�t nagy csoportba rendezhet�k az egyik a csapat mozg�sok a t�bori �s hadifogoly-jelenetek, m�sik portr�ig�ny� fogolycsoportok, sebes�ltek �s a halottak mot�vumai.

Moln�r Ferenc 1878 janu�r 12-�n sz�letett Budapesten. Genfben jogot tanult, 1986-t�l kezdett el �js�g�r�ssal foglalkozni. 189-ban Erzs�bet cs�sz�rn� meggyilkol�s�r�l � tud�s�totta Genfb�l a Budapesti Napl�t. Itt �rta els� elbesz�l�seit is. Hazat�rve a V�szi J�zsef �ltal szerkesztett Budapesti Napl�n�l dolgozott, de p�rhuzamosan t�bb lapban is jelentek meg cikkei. Feles�g�l vette V�szi Margitot, �m h�zass�guk nem tartott sok�. 1910-ben r�szt vett Az Est alap�t�s�ban. Az els� vil�gh�bor� kit�r�sekor az �js�g Lembergbe k�ldte. Tud�s�t�saiban nem kutatta a h�bor� m�lyebb �sszef�gg�seit, nem l�z�tott senkit, de m�gis megpr�b�lta felh�vni a kor ember�nek a figyelm�t a h�bor� emberi oldal�ra. J� meg figyel�k�nt igyekezett a t�nyekre koncentr�lni, egy kicsit �r�i �s egy kicsit hadtudom�nyi szemsz�gb�l is. (�r�sai m�g az ellens�ges t�bor lapjai is �tvett�k, mint p�ld�ul a Morning Post �s a New York Times.) Igaz cikkei sokszor irodalmi jelleget �ltenek, nem egy esetben novell�kk� form�l�dnak. „T�rt�nelmet �gysem adhat a haditud�s�t�, h�t legal�bb egy-egy kicsike r�st nyit annak a megismer�s�re: ami a kort�rsara n�zve m�gis csak l�nyeg: a szenved� ember sors�ra a h�bor�ban. Moln�r Ferenc ezt ki is mondja, maikor tudatosan kikel a m�kedvel� strat�g�k ellen, akik a h�bor�ban csak… elm�s laikus kombin�ci�k alkalmaz�s�t l�tj�k… r�mutat arra, hogy a mai embernek a h�bor�ban a szenved�re, k�zd�re kell gondolni.”[3] A haditud�s�t�k�nt elt�lt�tt egy �vet k�s�bb foglalja csak �ssze az Egy haditud�s�t� eml�keiben, amelyben m�r v�lem�ny�t is k�zz� teszi. „egy esztendei haditud�s�t�i verg�d�s eml�kei… Valakinek a siet� sorai, aki �js�got �rni ment a harct�rre- nem mindig mehetett oda, ahov� akart, nem mindig jutott el oda, ahov� indult, csak sodr�dott ide-oda a fronton �s a front m�g�tt a t�bbivel egy�tt- csak csod�lkoz�ssal, sok feh�ren maradt lappal a jegyz�k�nyv�ben. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt dr�m�i hozt�k meg neki az elismer�st. B�csbe k�lt�z�tt majd 1939-ben az Egyes�lt �llamokban utazott. 1952 �prilis 2-�n New Yorkban halt meg.

Rippl- R�nai J�zsef 1861 m�jus 25-�n sz�letett Dunavecs�n. Tanulm�nyait itt �s a kaposv�ri �llami f�gimn�ziumban v�gezte, majd gy�gyszer�sz oklevelet szerzett. Ekkor kezdett el festeni, majd a m�ncheni Akad�mi�n tanult. Munk�csi figyelt fel r�, �s maga mell� vette seg�dnek. K�s�bb �n�ll� st�lussal pr�b�lkozott �s fokozatosan ismertebb� v�lt. Apja hal�la ut�n Kaposv�ron telepedett le, ahol rendszeresen vend�g�l l�tta a kor nagyjait. A h�bor� kit�r�sekor Franciaorsz�gban vend�geskedett, ahol az utc�n rajzol� k�lt�t k�mnek v�lt�k �s intern�l�t�borba vitt�k h�t h�napra. „Rippl-R�nai mestert Szurmay alt�bornagy meginvit�lta a harct�rre, ahol kiv�l� mesterember h�bor�s skicceket fog rajzolni” A fest�t val�ban csak invit�lt�k a frontra, hiszen az 54 �ves m�v�sz m�r t�l volt a hadk�teles koron. A m�v�sz 1916-ban az isonz�-doberdo szakaszon dolgozott, legink�bb katona arck�peket, csoportk�peket, �s tiszti portr�kat festett. Mivel nem volt katona �t h�t ut�n otthagyta az isonz�t, amikor megindultak az olasz t�mad�sok. A fronton t�lt�tt heteir�l egy lev�lben azt �rja, hogy nem is l�tta az ellens�get, csak a harcra k�sz�l�d�s egyes eseteit. Azt �rja: nem ismerem k�zelebbr�l, hogy milyen kitart�ssal, az id�j�r�s viszontags�gai k�zepedte, milyen lerongyoltam, piszkosan, s�rosan, orient�latlan lelki�llapotban, hason fekve a h�ban, dideregve a v�zben, kez�kben megt�lt�tt fegyverrel lesnek az ellens�gre nem l�ttam, elk�pzelni sem tudom. Hazat�rve sok csal�d�s �rte, pasztelleket k�sz�tett kort�rsair�l. A belga korm�ny Lip�t renddel t�ntette ki, a firenzei Uffizi �narck�pet rendelt t�le. 1927 november 25-�n halt meg t�d�gyullad�sban.

Roda Roda, Friedrich Rosenfeld 1872 �prilis 13-�n sz�letett. B�csben jogot hallgatott, mellette katonai kik�pz�sben vett r�szt, majd jelentkezett a K. u. K. k�z�s hadseregbe. Harminc �ves kor�ban nyug�llom�nyba vonult �s �js�g�r�k�nt m�k�d�tt tov�bb, �s beutazta eg�sz Eur�p�t. A vil�gh�bor�ban az osztr�k f�parancsnoks�g sajt�irod�j�nak munkat�rsa volt. Haditud�s�t�k�nt bej�rta az osztr�k frontokat �s a Neue Freie Presse sz�m�ra k�ld�tt tud�s�t�sokat. A h�bor� ut�n is sokat utazott, dolgozott Magyarorsz�gon is. A hitleri fasizmus el�l v�g�l az Egyes�lt �llamokba sz�k�tt. 1945 augusztus 20-�n halt meg New Yorkban.

Sz�p Ern� 1884 j�nius 30-�n sz�letett Huszton. Els� versesk�tet�t m�g gimn�ziumi �vei alatt adt�k ki. 19 �vesen m�r foly�iratokban �s napilapokban publik�lt, a H�t a Nyugat �s a Pesti H�rlap mellett a Budapesti Napl�ban is jelentek meg �r�sai, 1910-t�l Az Est munkat�rsa is lett. Okt�berben �nk�ntes beteg�pol�nak jelentkezett a d�li harct�rre, de amikor a lapja haditud�s�t�i g�rd�t szervezett csatlakozott hozz�juk. A h�bor� elej�n �t is elfogta a hazafias lend�let, csak k�s�bb d�bbent r�, hogy nem minden olyan, mint az elej�n hitte. 1915-t�l egyre �lesebben fordult szembe a h�bor�val. A h�bor� ut�n Az �js�g munkat�rsa lett, �s a k�t vil�gh�bor� k�z�tt sz�nm�veket �rt. A nyilasok hatalomra ker�l�s�vel munkat�borba vitt�k az ekkor m�r hatvan �ves �r�t. 1950 okt�ber 2-�n halt meg Budapesten.

V�szi Margit1885 �prilis 27-�n sz�letett Budapesten. Apja V�szi J�zsef a Budapesti Napl� alap�t�ja �s f�szerkeszt�je. P�rizsban �s Bihari fest�iskol�j�ban tanult. Fiatalon lett Moln�r Ferenc feles�ge, de h�zass�guk nem tartott sok�ig. El�bb fest�, majd Az Est riportere lett, az els� vil�gh�bor� alatt bej�rta eg�sz Eur�p�t. Tud�s�tott Berlinb�l, Bukarestb�l, Szarajev�b�l, Olaszorsz�gb�l, Sv�jcb�l, Stockholmb�l. Haditud�s�t�i �lm�nyeit �sszefoglalva Az �g� Eur�pa �s az �tk�zben c�m� k�tetekben foglalta �ssze. A h�bor� ut�n Olaszorsz�gban, Londonban �s New Yorkban �lt, hollywoodi filmv�llalatokn�l dolgozott. 1961 j�lius 11-�n halt meg Mallorca-n.

Z�dor Istv�n (Fest� �s grafikus) 1882-ben sz�letett Nagykikind�n. A k�z�piskola elv�gz�se ut�n 1906-ig banktisztvisel�, majd P�rizsban �lt, portr�fest�nek k�sz�lt. Az I. vil�gh�bor�ban haditud�s�t� volt Vad�sz Mikl�ssal �s Vaszary J�nossal, 1918-ban 1916-ban �s 1918-ban a Nemzeti Szalonban �s az Ernst M�zeumban �ll�tott ki m�veib�l. 1918-19-ben forradalmi riportrajzokat k�sz�tett; a Tan�csk�zt�rsas�g megd�nt�se ut�n egy ideig Weimarban, majd M�nchenben �lt. Ut�bb visszat�rt Magyarorsz�gra, 1921-22-ben az Ernst M�zeumban rendezett ki�ll�t�st. 1938 �sz�t�l Hollandi�ban dolgozott. 1963-ban halt meg, Budapesten.